Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon

37. rajz. A négy metszetrajz Tárkány Szűcs Sándor sütőházát ábrázolja. tőház már a 20. század első felében (pontos dátumára nem emlékeztek] téglafallal és belül erős, vastag vályogközfallal készült. Ennél a vásárhelyi sütőháztípusnál a belső teret a kémény kiképzése, a kemence szájának és az előtte oldalt lévő tűzhelyek elkülönítésének érdekében választották el. Bár a kemence az épületen belül van, mégis kívülfűtős, hiszen a konyhának nevezhető elválasztott térből fűtik. A 36. kép ezt a külső teret ábrázolja a szabadkémény kaminjával: középen a kemence szájával, balról a katlannal, jobbról a tűzhelyekkel. A felvétel 1980-ban, akkor készült, amikor a tanya már üres volt, idős lakói hazaköltöztek városi házrészükbe. A 37. rajzok értelmezése: A rajz: a sütőház alaprajza. B rajz: bejárati homlokzata. C rajz: a kemencetér hosszanti metszetrajza. D rajz: a tűzhelyek és a kemence szájának elölnézeti rajza. Részletezve: a = kuckó, a kemenceformát követő padkával, b = a búboskemence teste, c = a kemencerész üres előtere, d = az épület alapfalainál szélesebb, vályogból készült válaszfal, e = a szabadkémény kaminja alatti katlan, f = a kemence szája, felette a kémény: ide torkollik a kemence szája, a katlan és a kétfőzőlyukú tűzhely szája is, g = kétfőzőlyukú tűzhely, jobbról felül 55 cm magasan, vízszintes füstfogóval részben fedve (A rajzon látható), h = a beépített tüzelőhelyek előtere, i = füstfogó fal, j = a két helyiség közötti tömör deszkaajtó, k - a födém fölötti padlásajtó, l = a sütőház bejárati tömör deszkaajtaja. A következő fölmérés az egylégterű sütőház archaikusabb formáját mutatja. Itt a sütőházon belül nincs válaszfal a kemence és az utólag beépített tűzhely között. Jellemző, hogy az utóbbinak nincs is külön kéménye, hanem a füstcsövet az oldalfal födém alatti áttörésével, a tető alá, a szabadba vezették ki. Szita Gaál-tanya, Mártély, Tanya 23. A család már az 1800-as évek második feléből őrzött gazdasági naplókat - első adatunk János és Imre gazda esetében 1860-ból származott -, de ezekben nem esett szó a tanyaépítés évéről. A fölvétel az 1970-es évek elején, akkor készült, amikor a tanyát már elhagyták. A fotókon látszik a megindult pusztítás nyoma. A 38. képen a kemence és a kamin oldalnézetből látható. A 39. képen a sütőház belseje a bejárati ajtó felől. Szemben a kemence a félig nyitott kaminajtóval, jobbra a téglából beépített tűzhely. A 40. képen a csikósparhet szemből. A 41. rajz a sütőházat részletezi. A rajz: a sütőház alaprajza. Itt a három azonos parapetmagasságban lévő ablak „szedett-vedett", különböző szélességűek, de hosszuk azonos. (Az ablaknyílásokban jelezve.) A 46