Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Sabján Tibor (1952–2009)

Az Alföldi mezővárossal kapcsolatos feladatokkal párhuzamosan a 2003-2006 között felépült Felföldi mezőváros tájegység mádi kapásházának a mádi kereskedőházának berendezése, és a „Volt egyszer egy kemence" című állandó kiállítás megvalósítása fűződik a nevéhez. A Skanzen utóbbi években megindult erdélyi néprajzi kutatásainak résztvevőjeként Sabján Tibor kiteljesíthette a Kárpát-medencei tüzelőberendezésekre vonatkozó terepmunkáját, amelynek eredményei számos tanulmányban láttak napvilágot. Speciális, néprajzi és építészi tudására a középkor kutatásán fáradozó hazai régészek is rátaláltak, így vált Sabján Tibor nélkülözhetetlen munkatársukká. Nagyszámú régészeti feltárás szakértője lehetett. Külsővat volt az első színhely, ahol a régészeti ásatás néprajzos-építészeként részt vett, s a következő években Sarvaly, Szarvasgede feltárásai alapján készített makettjei, épületrekonstrukciói, vagy a Magyar Mezőgazdasági Múzeum állandó kiállításainak 1:1-es makettjei dicsérték tehetségét. A visegrádi királyi palota reneszánsz cserépkályhái az ő keze nyomán és tervei alapján születhettek újjá. Első önálló kötetét az elmúlt két évtizedben számos kiváló, a nagyközönség számára is hozzáférhető könyv követte. Monografikus igénnyel, gazdag illusztrációs anyaggal dolgozta fel a különböző tüzelőberendezések típusait, a kemencék után az öntöttvas tűzhelyeket, a takaréktűzhelyet, majd a mászókéményes konyhát. A Terc Kiadó sorozatában megjelent munkák több kiadást is megértek, generációk számára adták meg a lehetőséget a hagyományos kultúra megismerésére, és adtak tippeket gyakorlati alkalmazására. Talán kevesen tudják róla, hogy Orfűn kutatásai és kiviteli tervei alapján kemencés udvar épült, ahol a Kárpát-medence jellemző szabadtéri tűzhelytípusai épültek fel. A zsűrizett kemencéket napjainkban is használják, szabadtéri programok helyszíneként funkcionálnak. A tüzelőberendezések speciális típusa, a cserépkályha kutatása több évtizeden át vonzotta. Sajátos érdeklődése alapján hívták maguk közé a hazai és határon túli restaurátor kollégák. Számos szakmai konferenciájukon vett részt, tartott nagy ívű előadásokat a kerámia történetéről, a rekonstrukció lehetőségeiről és a restaurálás problémáiról. Sabján Tibor néprajzosként és építészként egyaránt egyedülállót alkotott, mindemellett kiváló grafikus is volt. Szakcikkekben megjelent illusztrációi mellett a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállítási katalógusaiban, de gyerekek számára készített feladatlapjain is visszaköszönnek értő, világos, mégis sajátos stílust képviselő rajzai. A betegséggel harcolva még elkészítette a Magyar Néprajz most nyomdába kerülő kötetének rajzanyagát, és dolgozott a Pest megye népművészetét bemutató kiadvány illusztrációs anyagán. Gazdag, de befejezetlen életmű áll előttünk, amikor belépünk a múzeumi dolgozószoba ajtaján, ahol a nyitva hagyott könyv, a számítógép dokumentumai, a rajzceruza velünk együtt hiába várják gazdájukat. Bereczki Ibolya 288