Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Csesznák Éva: Skanzentudás mindenkinek – Az élethosszig tartó tanulás lehetőségei a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

Már a „Kályhás" szaklapban bemutattuk a gyulai várban felépített mázatlan elemekből álló szemeská­lyhákat, amelyeknek a csempéit egy keramikus ké­szítette el. Nem mellékesen gyönyörűen fel lett újít­va az egész vár is, érdemes ellátogatni oda. Négy kályhával járultunk hozzá a kiállítások sikereihez. Hasonlóan szép darabok állnak már a visegrádi kirá­lyi palota emeleti szárnyában. Egy regensburgi csempékből álló import kályha, és két hatalmas mé­retű Mátyás-korabeli címeres elemekből álló kályha. A Szekszárdi Múzeumban is felépítettünk egy közép­kori kályhát az őcsényi földvárból, továbbá a nyírbá­tori Báthory kastély ásatási anyagából két kályhát tudtunk rekonstruálni, és újraépíteni. Azt hiszem, az a leginkább magával ragadó a régészeti feltárások­ban, hogy a múltból, főleg a középkorból van Lehető­ségünk feltámasztani különböző, az akkori élet szer­ves részét képező használati tárgyakat, bútordarabo­kat, amelyekből következtethetünk az emberek éle­tére. Ez a mindig élményszerű munkafázis, a múlt rejtelmeibe enged bepillantani, ami remek érzés. Jelenleg tevékenykedik régészeti munkában? A diósgyőri vár évtizedek óta tartó kutatásának összegzése, a csempék kor szerinti elrendezése zajlik most. Nagyon gazdag középkori és újkori le­letanyag van itt. Szenzációs gótikus darabok a 14. századból, az egyiken padlótégla motívumai jelen­nek meg. Az Anjou-korból van még egy teljesen egyedi, kézi munkával készült, magas tetővel ellá­tott, nagy mérműves csempékből álló kályha, amelynek a másolata már áll a bástyatoronyban. Zsigmond-korából, pedig töredékes leleteink van­nak. A csempéken lapos, finom, valamelyik fejlett európai műhelyből származó, domborműves motí­vumok vannak: sellők, Szűz Mária, Szent Mihály arkangyal, Szent György alakjait megjelenítve. Cso­dálatos kályhák lesznek, ide is érdemes lesz elláto­gatni, és megnézni azokat. A rekonstrukciós folyamatoknál újra kell gyártani egy­egy csempét, vagy profilt, ma már egyszerűbb ezek be­szerzése. Ezek tükrében, hogy látja a mai kályhásipart? Fentiekben már szót ejtettem róla, hogy napjaink­ra már könnyebben megoldható a különleges csempék pótlása. A társadalmi változások hatásá­ra, egyre többen foglalkoznak egyedi igények kielé­gítésével, és jó néhány szakemberrel személyes kapcsolatot is ápolok. Úgy látom, kezdi visszanyerni a régi gazdagságát ez a szakma, legyen igény népi­es stílusra, vagy modernebb megjelenésre, de a ki­vitelezések változatosságát is mondhatom. Kiállítá­sokon, prospektusokon, vagy az Interneten bön­gészve gyakran találkozom ezekkel a munkákkal és alapvetően optimistaként tekintek a jövőbe. Behoz­hatjuk rövid időn belül a lemaradásunkat, az euró­pai normarendszerhez igazodva, de hagyományain­kat ápolva, önfeladás nélkül kellene ezt elérni. A közelmúlt és a jelen szakmai érdekképviseleti szervek munkájával is kapcsolatba került, mi vélemé­nye a MACSOl-ról, a cserépkályhás ipartestületről? A megjelent könyveimen, illetve a munkámon ke­resztül, már a korábbi alapítványi szerveződés ide­jén többször meghívtak a rendezvényekre előadáso­kat tartani. Mindig nagyon szívesen teszek eleget ezeknek a felkéréseknek. Az ipartestületben remek szakember gárda jött össze, akik egy erős érdek­képviseleti szerv létrehozását tűzték ki feladatként, és ennek megvalósításában nagyon jó úton járnak. Bőven van tennivaló, ezért vállaltam a szaklap elké­szítésében, mint a szakma népszerűsítő és kapcso­lattartó felületében, valamint a szakember oktatás és képzés fejlesztése érdekében szükséges új tan­könyv létrehozásában is szerepet, mert ennek a szép mesterségnek tovább kell élnie, jövője van. A legutóbbi, éppen a Skanzenben megrendezett összejövetelen, a Szent Flórián díjat vehette át, a mesterségért tett munkásságáért, mit jelent Önnek ez az elismerés? Roppant nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy így megbecsüli ez a szakma a munkámat, ennél na­gyobb elismerés nem szükséges. Örömmel veszem a megkereséseket, és a későbbiekben is, amiben segítségre lehettek, szívesen vállalok bármilyen fel­kérést, feladatot. Úgy látszik, szeretik a könyveimet, és élvezik az előadásaimat, ezért már megérte az eddigi munkába fektetett energiámat, azt hiszem így érdemes dolgozni. 286

Next

/
Thumbnails
Contents