Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Csesznák Éva: Skanzentudás mindenkinek – Az élethosszig tartó tanulás lehetőségei a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

• Nem szívesen vesznek részt olyan órákon, ahol csupán passzív befogadóként szerepelhetnek (pl. tárlatvezetés). • Igénylik az önálló kutatás, az önreflexív ismeretszerzés lehetőségét. • A középiskolák szaktanárai közül nem, vagy kevesen ismerik/igénylik a múzeumban rejlő pedagógiai lehetőségeket. • A múzeumi órák témái nem, vagy csak érintőlegesen illeszkednek a középiskolai tananyaghoz. Átfogó cél: A középiskolás korosztály non-formális, múzeumi tanulási lehetőségeinek fejlesztése, hogy a közösségi alapú társadalom sajátosságait ne pusztán a múlt lenyomataként tegyük számukra érzékelhetővé, hanem párhuzamokat vonva jelen és múlt között keressük a választ a fiatalokat foglalkoztató kérdésekre is. Konkrét célok • Kapcsolódás a formális oktatáshoz, az érettségire való felkészülés elősegítése. • Középiskolák és a múzeum közötti együttműködések kialakítása. • Pályaorientáció - nyitott muzeológiai műhely, szakmai gyakorlat. • Középiskolai szaktanárok akkreditált képzése. • Bőröndmúzeum a középiskolában • Középiskolásoknak szóló szabadidős programok (hétvégeken, szünidőben). • Museum's explorer - önálló kutatási lehetőség a honlapon. • Interaktív múzeumi környezet kialakítása. A programok tervezésének szempontjai (az előzetes felmérés alapján] • Valós alapok - hiteles háttér. • Kapcsolódási pontok - tantárgyhoz, személyhez, korosztályhoz, aktuális problémához. • Szellemi és (ha mód van rá) fizikai igénybevétel. • Élményelemek beillesztése. • Valós eredmény. Kapcsolódás a formális, kompetencia alapú oktatáshoz A múzeumokban - és így a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban is - a múlt emlékeinek megismertetése által válik a múzeumi ismeretátadás élményszerűvé, az újszerű, kompetencia alapú oktatási formák bevezetésével pedig fejlődnek a diákok azon képességei, melyek birtokában könnyebben találják 3. NAT 202/2007. VII. 31. meg önmaguk társadalmi szerepét, hogy a tudásalapú társadalom értékes, cselekvő állampolgáraivá váljanak. Kiállításaink üzenetét az alábbi kulcskompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódóan tolmácsolhatjuk • Szociális és állampolgári kompetencia. • Természettudományos kompetencia. • Anyanyelvi kommunikáció. • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia. A kiemelt fejlesztési területek között szerepel a • Hon- és népismeret. • Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. • Gazdasági nevelés. • Környezettudatosságra nevelés. • Testi és lelki egészség. • Felkészülés a felnőttlét szerepeire. Mindezen területek fejlesztése nem valósulhat meg élményszerű módszerek nélkül. Mottó: „A történelmi folyamatok megértése alapozza meg a történelmi tudat kialakulását, vagyis annak konkrét belátását, hogy egyrészt a jelen a múlt eseményeinek eredménye, másrészt mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára is. Ezért fontos, hogy a történelmi múlttal való találkozás és az ebből fakadó tanulságok feldolgozása a tanulók számára személyes élmény legyen."

3 Pedagógiai tevékenységünk az egyedi milliőben lévő élményszerű ismeretátadással garantálni tudja az információdömpingben élő diákok érdeklődésének felkeltését és megtartását. Ennek érdekében a hagyományról, a paraszti világ átmentendő értékeiről korszerű módon, mindig a fiatalok saját életvilágának megfelelően beszélünk. A kulcskompetenciához és a kiemelt fejlesztési területekhez kapcsolódó konkrét múzeumpedagógiai programok kialakítása és megvalósítása a tudományos és az üzemeltetési igazgatóság együttműködésével, terveink szerint, a következő évek feladata lesz. Az iskolák és a múzeum közötti együttműködés kialakítása A megvalósítás múzeum és iskola együttműködésével, az érintett szaktanárok és múzeumi szakemberek közreműködésével lehetséges. 283