Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Csesznák Éva: Skanzentudás mindenkinek – Az élethosszig tartó tanulás lehetőségei a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
_ / Csesznák Eva SKANZENTUDÁS MINDENKINEK Az élethosszig tartó tanulás lehetőségei a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Hazánk első szabadtéri néprajzi múzeuma, a Göcseji Falumúzeum 2008-ban ünnepelte megalapításának 40. évfordulóját. Fontos fordulópont ez egy intézmény életében. A kerek évfordulók, mint minden mérföldkő, valamiféle visszatekintésre, ugyanakkor útkeresésre is okot szolgáltatnak. Konferenciákon egyre gyakrabban halljuk a varázslatos kifejezést: a magyar szabadtéri muzeológia megújulásának szükségességét. Negyven év. Egy ember életében is a legszebb kor. A tettrekészség és a kellő tapasztalatok meglétének kora. A bölcsesség, a megnyugvás és a számvetés időszaka. Mit értem el eddig? Hogyan tovább? Mit adjak át az utánam jövő generációnak? Negyven év. Egy intézmény tekintetében azt is mondhatjuk, hogy még gyerekcipőben jár. Máris elavulttá vált volna? Vagy pont attól válik egy múzeum porossá, hogy a régi tárgyakat őrzi, s a múlt átmentett emlékeinek érintetlen trezorjává minősül, ahová csak annak van belépése, aki tudja a kódot? Korunk felgyorsult életritmusában, a folyamatos fejlődési kényszer sodrában elfelejtettük a legfontosabb kódot, ami lehetővé tenné számunkra egy olyan köztes állapot megértését, ami a múlt és a jövő között lebeg: a jelen. A kód nem más, mint a párbeszéd képessége korok és kultúrák között, a ..decoder" pedig maga a muzeológus. Ebben az állandóan változó, mobil világban van egy biztos pont az életünkben, ami már nem változik: a múltunk. A gyökér, ahonnan táplálkozunk, ahonnan erőt, tudást merítünk további életünkhöz. Tárgyi és szellemi örökségünk nem árucikk, ami kimegy a divatból, nem megunt tömegcikkek halmaza. Tárgyaink mögött ott van az emberi szellemiség, ami példaként szolgálhat nekünk is, és valamennyi látogatónak, akit hozzásegítünk a kód megfejtéséhez. A múzeum az állandóságot és folyamatosságot képviseli. Kortalan. Lehet-e mindezek ellenére innovatív, előre mutató és lendületes? Mi az, aminek segítségével kiléphetnek múzeumaink a róluk alkotott előítéletek börtönéből? Képesek-e lépést tartani az információs társadalom fejlődésével, megfelelni az igényeknek, ugyanakkor példát mutatni, szemléletmódot formálni? Tanulmányomban ezekre a kérdésekre keresem a választ. Mit vár a látogató? Intellektuális élményt, kényelmet, komfortérzetet, az élethosszig tartó, non-formális vagy informális, szórakoztató tanulás lehetőségét. Life Long Learning? Azt az oktatási folytonosságot, amely végigkíséri az egész életet, ugyanakkor a társadalmi dimenziókat is figyelembe veszi, az Európai Bizottság egész életen át tartó tanulásnak nevezte el. Az EU tagállamai ebben látják annak feltételét, hogy a polgárok alkalmazkodni tudjanak az egyre gyorsabb ütemben átalakuló világhoz, megtalálják a választ a környezeti és társadalmi problémákra. A 21. században az oktatásnak az a feladata, hogy a gyermekkortól kezdve egész életen át segítsen mindenkit abban, hogy bővülő ismereteket szerezhessen a világról, másokról és önmagáról. A tanulásnak ez a formája magában foglalja az egyéni és szociális fejlődés minden formáját és színhelyét: -formálisan az iskolákban, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési intézményekben, - nonformálisan egyéb tudományos és kulturális létesítményekben, pl. könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban, - informálisan otthon, a munkahelyen és a közösségben. Ez a megközelítés kiemeli annak szükségességét, hogy a gyermekeket már korai életkorban felkészítsék az egész életen át tartó tanulásra. Erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy minden felnőtt (akár foglalkoztatott, akár nem), akinek szüksége van képzésre, lehetőséget kapjon a tanuláshoz. A kulturális intézményeknek pedig meg kell teremteniük saját területükön az ehhez szükséges feltételeket. Mit ad, mit adhat a múzeum? A múzeum ma már több annál, mint kulturális örökségünk felkutatására, megőrzésére és feldolgozására létrejött intézmény. 279