Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Sári Zsolt: Skanzenek és európai együttműködések – A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Cult-Rural projektje

Mia CULT-RURAL? A CULT-RURAL ("Promotion of a Cultural Area Common to European Rural Communities", vagyis „Az európai vidéki közösségek egy-egy kulturális területének népszerűsítése"] egy olyan nemzetközi projekt, melyet részben az Európai Bizottság finanszíroz a „Kultúra 2000", kultúrát támogató keretprogram támogatásával. A programban különböző intézmények vettek részt, a kultúra, az örökségvédelem, és a vidékfejlesztés más-más hátterű területeiről. A program alapvető célja egy olyan hálózat kialakítása, egy kutatási program elindítása, amely a kulturális örökség és a fenntartható vidékfejlesztés kapcsolatát vizsgálja és mutatja be.

5 A vidék öröksége kétségkívül fontos aspektusa az európai kultúrának, melyet védeni és őrizni kell. Mindamellett a vidék öröksége - mind kulturális, mind környezeti szempontból - sokat taníthat a jelenkor társadalmának. Például a természeti erőforrások és az azokhoz kötődő technológiák felhasználásának hagyományos módjait, ami napjainkban ösztönzően hathat az energia megtakarításra. Vagy a vidék kulturális örökségének folytonosságát és szerepét, mint a közösségi identitás és kötődés forrása, ami további kihívást jelent a globalizálódó kultúrában. Ki kell emelnünk a szoros, de gyakran rejtve maradó kapcsolatot a vidéki hagyományok és a fenntartható fejlődés között. Ez a kapcsolat azonban az adott örökség változatos mivolta és a különböző országok történeti fejlődése közötti különbségek miatt nehezen értelmezhető. A vidéki örökség fogalmának átgondolása azonban segíthet, és egyben közelebb is hozhatja a problémát. A fenntartható fejlődést a falusi örökség kétféle módon segítheti elő: a falusi örökség mai potenciáljának, mint olyan forrásnak az elismerésével, amely a vidéknek gazdasági előnyöket hozhat az idegenforgalom fejlesztése által; valamint azon tanulságok felhasználásával, amelyeket a falusi örökség nyújt a kortárs közösségeknek a fenntarthatóság értékes gyakorlatának bemutatásával a természetes források használatában, az élő tér szervezésében, a gazdasági tevékenységek vezetésében, főleg a természetre vonatkozóan. Sőt, a falusi örökség, erősítvén az egyéni és közösségi identitást a fenntartható fejlődés motorját is jelenti, amennyiben összeköti a falusi közösségeket, tovább motiválja a fejlesztési erőfeszítéseket, valamint a helyi kultúra és természetes adottságok megtartását. A projekt három témát fogalmazott meg, amelyeket csoportokban vizsgáltak a különböző partner intézmények. 1. A vidéki kultúrtáj: kapcsolat a vidéki közösségek és a természeti környezet között. 2. Inspiráció, innováció és technológia: ru rá lis perspektíva és a globális nyomás. 3. A vidék szocio-kulturális konstrukciója: az anyagtól a szimbólumokig. A projektben a témákhoz kapcsolódva három kiállítást valósítottunk meg. A vidéki társadalom és a természeti környezet kapcsolatáról az olasz és a görög kollégák készítettek egy tanulságos kiállítást. A kiállítás fókuszában az ember és a táj kapcsolata áll, azok a tevékenységek, amelyekkel az ember beleavatkozik a természeti környezetbe. Bemutatnak jó és rossz példákat, de a cél ugyanaz: figyelmeztetni a ma élőket, hogyan lehet és kell harmonikusan együtt élni a természettel, hogy maradjon tiszta víz, fát adó erdő, nagy kiterjedésű zöld legelő. A téma bemutatásában a kortárs művészet is hangsúlyos szerepet kapott: multimédiás installációk, filmek is a kiállítás részévé váltak. Egy másik kiállítás, amely 2008. májusában már a látogatókat is fogadta Lengyelországban, majd október közepétől a szófiai Nemzeti Történeti Múzeumban volt látható a vidék imázsát, a különböző szokások, hagyományok szocio-kulturális konstrukcióját mutatja be. A kiállítás középpontjában az áll, hogy a vidék identitástudatának megőrzésében a vidéki örökségnek milyen lehetőségei vannak. A korábbi népszokások, rítusok, hogyan élnek ma, milyen szerepük van a helyi közösség identitásában, a rurális társadalom megőrzésében, legyen szó turizmusról vagy a közösség identitásáról egyaránt. Tárgyak, fotók, filmek, installációk és kortárs művészi alkotások segítségével mutatják be többek között a Húsvét, a Szent Iván éjjel vagy éppen az alakoskodó farsangi, téltemető szokások egykori és mai életét. A Skanzen a francia és a svéd partnerekkel az „Inspiráció, innováció és technológia: rurális pers5. A CULT-RURAL céljai: • Reflektorfénybe helyezni és dokumentálni Európa vidéki területeinek örökségét, bemutatva annak kapcsolatát a társadalmi és gazdasági fejlődés folyamataival, illetve a fenntarthatósággal. • Felhívni az európaiak figyelmét a közös vidéki örökségre, és növelni a helyi kulturális identitást és büszkeséget. • A kultúraközi párbeszédhez szükséges színtér biztosítása. • Együttműködés és kapcsolatépítés elősegítése a vidéki örökség múzeumai és a vidékkel kapcsolatos kulturális tevékenységek egyéb szervezői között. • A vidéki örökséget bemutató múzeumok ösztönzése, hogy ..kitárják ajtóikat" a nemzetközi összefogást igénylő tevékenységek felé. • Szakemberek továbbképzése régiójuk/országuk vidéki örökségének felismerésére, megőrzésére és népszerűsítésére. • Irányt mutatni a vidék fenntartható fejlődéséhez, az örökség megőrzése és továbbadása révén. • Bevonni a fiatalabb generációt a vidéki örökséggel és kultúrával kapcsolatos eseményekbe és tevékenységekbe. 261