Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Sári Zsolt: Skanzenek és európai együttműködések – A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Cult-Rural projektje

A szabadtéri múzeumok sajnos eddig nem tudták kihasználni a különböző magyar kulturális évadok adta lehetőségeket (bár gyakran nem rajtunk múlott ez, hiszen a Skanzen is több javaslatot juttatott el korábban a programsorozatokat szervező minisztériumhoz). 2001-ben az akkori hollandiai magyar kulturális évadhoz azonban sikerült csatlakozni, és az arnhemi szabadtéri múzeumban (Nederlands Openlucht Museum] kiállítást rendeztünk „Magyar falu holland szemmel" címmel és látványos hagyományőrző programokat kapcsoltunk a kiállításhoz. A Magyar Hét című programsorozathoz kapcsolódva kézművesvásárt és bemutatót is szervezett a múzeum, amelyen a múzeum holdudvarához tartozó 11 mester mutatkozott be. 2. Kétoldalú, bilaterális kapcsolat A kétoldalú kapcsolatok két fél szuverén döntésén alapulnak, amelyet leggyakrabban, együttműködési megállapodások formájában hivatalosan is megerősítenek. A kétoldalú kulturális kapcsolatok alakításának főbb eszközei: Az államközi együttműködési megállapodások. Általában a kulturális tárca köti meg ezeket a 3-5 éves együttműködési megállapodásokat, amelyekhez a múzeumok is ötletekkel, javaslatokkal élhetnek. Jelenleg több mint ötven országgal van a magyar álamnak kulturális együttműködési megállapodása. A Skanzen és az etar-gabrovoi múzeum (Bulgária) együttműködési megállapodása alapján jeleztük ilyen irányú tevékenységünket a két ország közötti hivatalos kulturális együttműködéshez. Ehhez hasonlóan lehet az intézmények közötti megállapodásokat is rögzíteni. Az ilyen típusú együttműködések már évtizedek óta jelen vannak a magyar szabadtéri múzeumok életében. A bilaterális kapcsolatok sokrétűek, a kölcsönös tanulmányutak, kiállítások rendezése, konferenciákon való részvétel mind-mind megtalálható bennük. Míg a szocializmus időszakában főleg az akkori keleti blokk országainak múzeumaival alakultak ki együttműködések, a 80-as években már nyugati skanzenekkel is egyre szorosabb szakmai (és persze emberi) kapcsolatok jöttek létre. NyíregyházaSóstó a litván Szabadtéri Múzeummal, az ungvári, a szatmárnémeti, majd a máramarosszigeti skanzennel alakított ki együttműködési megállapodást. A szentendrei Skanzen az észt, a bolgár, a walesi szabadtéri múzeumok mellett két német skanzennel a detmoldi és a bad windsheimi múzeummal tart fenn hivatalos kapcsolatot. Zalaegerszegnek a lengyel sanoki skanzennel van együttműködési megállapodása. 3. Többoldalú, multilaterális kapcsolat A multilaterális kapcsolatok alapvetően a kétoldalú kapcsolatokra épülnek, azok továbbfejlesztésében érhetőek tetten. Az Európai Uniós csatlakozásunk óta egyre intenzívebbek, egyre több lehetőség adódik ilyen típusú együttműködésekre, hiszen az EU-ban a legtöbb pályázaton, a különböző pénzügyi alapoknál csak ilyen együttműködésekkel lehet pályázni. A többoldalú együttműködés szakmailag egy magasabb minőségi szint, sokkal intenzívebb előkészítő munkát igényel. A multilaterális kapcsolat általában valamely cél érdekében szerveződik, projektmunkában zajlik. Az első fázis a partnerek megkeresése, és a pályázat megírása. A pályázatok általában közösségi forrásokra épülnek (Visegrádi Négyek, Közép Európai Kezdeményezés, Európa Tanács, Európai Unió). A multilaterális kapcsolatokra két példát hozok fel. Az egyik a Göcseji Falumúzeum együttműködése: A határvidékeken a korábbi hagyományos kultúrát is megosztotta a politikai szétválasztás. Ezen régió építészeti, régészeti, néprajzi öröksége olyan történelmi és kulturális értékeken nyugszanak, amelyeken az érintett népcsoportok közösen osztoznak. Határmenti együttműködéseket lehet indítani azzal a céllal, hogy ezt a kulturális (és természeti] örökséget együttesen megóvják, támogassák. - kulturális útvonalak létrehozása, fejlesztése - szakmai képzések, információcsere -együttműködés a határmenti örökségi helyszínek kezelésének összehangolására - közös kulturális turizmus.

3 A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2006-ban készítette el első EU-s pályázatát hat ország hét intézményével közösen.

4 Ez a Cult-Rural projekt. A projekt 2009. szeptemberében lezárul, igya mérleg megvonása időszerű, az elvégzett feladatok, az elért eredmények bemutatása is lehetséges. 3. Ajánlás a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határmenti együttműködésének előmozdításáról a kultúra területén. R (2000) 1. sz. ajánlás In: Kulturális sokszínűség Európában. Bp. 2003. k. A projektet vezető Svéd Helyi Örökségek Szövetsége (Sveriges Hembygdsfőrbund), a görög Fentartható Fejlődések Tanulmánya Központ (PRISMA), A Fenntartható és Vidék Fejlesztési Európai Akadémia (The European Academy for Sustainable Rural Development -Euracademy Association), a lengyel Kresow-i Múzeum (Muzeum Kresów, Lubaczów), az olasz Nemzeti Biometerológiai Intézet (Consiglio Nazionale delle Ricerche - Istituto di Biometeorologia), a francia Mezőgazdasági Múzeumok Szövetsége (Fédération des Musées d'Agriculture et du Patrimoine rural), és a bolgár Nemzeti Történeti Múzeum. 260