Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Sári Zsolt: Skanzenek és európai együttműködések – A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Cult-Rural projektje

Sári Zsolt Skanzenek és európai együttműködések A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Cult-Rural projektjének bemutatása A szabadtéri múzeumok alapításuktól fogva rendelkeznek különböző nemzetközi együttműködéssel. A nemzetközi kapcsolatok leggyakrabban a hasonló társmúzeumokkal alakultak ki.

1 A magyar szabadtéri múzeumok nemzetközi kapcsolatait vizsgálva le kell szögeznünk, hogy egészen más lehetőségei vannak egy önálló múzeumnak, egy a megyei múzeum részeként működő tagmúzeumnak, vagy éppen egy Kht formában működő kulturális intézménynek. Történetileg három nagy korszakot határozhatunk meg: a szocializmus időszakát, az 1990 és 2004 közötti időszakot, illetve az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk utáni (2004-től) éveket. A nemzetközi együttműködéseknek több szintjét különböztethetjük meg: 1. egyoldalú, unilaterális kapcsolat 2. kétoldalú, bilaterális kapcsolat 3. többoldalú, multilaterális kapcsolat

2 Az Európai Szabadtéri Múzeumok Szövetsége (Association of European Open Air Museums) 1966-ban jött létre a belgiumi Bokrijkban. A szövetség tagjai a múzeumok igazgatói és vezető szakemberei, akik választás útján lehetnek a szervezet tagjai. A Szövetségben magyar részről a szentendrei és a nyíregyházi múzeum munkatársai vesznek részt. A Szövetségben azok a múzeumok vesznek részt, amelyek tudományosan vezetett, vagy legalábbis tudományos felügyelet alatt álló olyan gyűjtemények... melyek szabad területen egyidejűleg bemutatják a település-, építés, lakás-, és gazdálkodási formákat". A Szövetség vezetőit maximum két ciklusra választják meg. Az elmúlt évtizedekben több magyar muzeológus is részt vett a szövetség irányításában, Cseri Miklós pedig 2002-2007 között elnökként irányította a szakmai érdekképviseletet is ellátó társulást. Mint érdekképviselet az ICOM társult szervezete. A Szövetség kétévente rendezi meg kongresszusait, amelyeken aktuális, a szabadtéri múzeumok életét meghatározó kérdéseket, kihívásokat tárgyalnak meg. Magyarország két alkalommal, 1982-ben, majd 2001-ben a jubileumi 20. tanácskozásnak adott otthont, ez utóbbi témája, az „Új évezred, új kihívások" volt, három nagy témakörben: „19. századi gondolat a 21. században", „Társadalmi elvárások, múzeumi válaszok" és „Hol a határ? Időben, térben és tartalomban?". A Szövetség mellett működik egy 2001-ben létrehozott munkacsoport, amely a szabadtéri múzeumok és az oktatás kapcsolatával, az élethosszig tartó tanulási folyamattal foglalkozik. Az alapításkor a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot is meghívták, múzeumunkat Káldy Mária képviselte, és vesz részt a munkában. 2002-ben Svédország, 2004-be n Belgium, 2006-ban Észtország adott otthont egy-egy tanácskozásnak, 2008-ban az Egyesült Királyság, 2010-ben pedig Szentendre lesz a helyszín. Az oktatás, az élethosszig tartó tanulási folyamat az Európai Unió egyik kulcsszava, számtalan projekt témája. 1. Egyoldalú, unilaterális kapcsolat Az ilyen irányú, egyoldalú kulturális kezdeményezések alkalmasak egy ország imázsának, egy múzeum imázsának erősítésére. A magyar kulturális palettán két fő tevékenység kapcsolódik hozzá, részben a külföldi magyar kulturális intézmények (állandó komplex programokkal], más részt pedig a hónapokig tartó úgynevezett magyar évadok, kulturális programsorozatok. Mindkét forma egy komplex, tervszerű, nagy tőkeigényű bemutatkozási forma. A szabadtéri múzeumok ezidáig nehezen tudtak kapcsolódni ezekhez a programokhoz, bár mindkettőre találunk jó példákat. A külföldi magyar kulturális intézetek által szervezett programokhoz leggyakrabban kiállítások kölcsönzésével tudnak a múzeumok csatlakozni, ilyen volt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2007-ben Tartuban megrendezett Karácsonyi enteriőr című kiállítása, vagy éppen a Sóstói Múzeumfalunak a Tartui Mezőgazdasági Múzeumban megrendezett kiállítása. 1. Köszönet a szabadtéri múzeumokban dolgozó kollégáknak, akik saját példáikkal segítették előadásomat: KOVÁCS Zsuzsa (Zalaegerszeg), PÁLL István (Nyíregyháza-Sóstó), ILLÉS Péter (Szombathely). 2. SZABÓ-PAP Gabriella 2006. 259