Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon

mivel a kemencében »az Isten testje sül«... Szórványos adataink arra vonatkozóan is vannak, hogy »a tűzben hazajáró lelkek jelennek meg.«... a tűznek, tűzhelynek a halotti áldozat e másodlagos formáiban egy »túlvilág felé közvetítő« szerepe volt."

1

5 A „tűztiszteletre" valló hiedelmeket a „halotti, vagy a család őseinek, a tűzhelyen, a tűzhely közelében lakó háziszellemeknek adott áldozatként, illetve ilyen áldozatok másodlagos, értelmét vesztett maradványaként kell értékelnünk."

1

4 A tűzhelyről SZEMADÁM György a következő idevonatkozókat jegyezte: „Az Istennek szentelt áldozati oltár profán megfelelőjeként is olyan szent hely, melyben az isteni lélek szimbóluma - a meleget és a fényt adó földi Nap, a tűz - ég. Éppúgy, mint az oltár, a tűzhely is a középpontra, elsősorban a családi élet középpontjára utal, emiatt a szeretet szimbóluma is... A tűzhely, akárcsak az oltár, a tekintetben is középpont, hogy rajta keresztül lehet átlépni a »másik« világba... Miután a magyar a házát a világmindenség, illetve az ennek képmásként felfogott ember szimbólumának tekinti, a házban égő tűz számára a ház lelkével jelent egyet. A tűzhely kerek vagy szögletes formáit LÜKO Gábor transzcendens szimbólumokként magyarázza, s az égbolt, illetve az emberi világ szembeállítását látja bennük, csakúgy, miként V. V. IVANOV az óind rítusok »kerek« és »négyszögletes« tüzében, illetve az ilyen alakú római tűzhelyekben."

1

7 A tűzben, tűzhelyen lakozó háziszellemeknek építőáldozat is járt. BARTHA Elek a vásárhelyi Pusztához tartozó egykori határrészben - MÉRI István ásatására hivatkozva - említette, hogy „Kardoskúton a feltárt Árpád-kori kétosztatú veremháznak a kemencével szemközti sarkában ásott kis gödörből egy kakas teljes csontváza került elő."

1

8 E jeles évkönyv korábbi számának oldalain közöltünk adatokat hasonló építőáldozatról: „Hódmezővásárhelyen, a Tabán nevű régi városrészben, a Hajnal utcában, az 1970-es évek elején, egy véggel az utcára épült parasztházat csákánnyal bontottak el. A közfalban szorosan beépítve, edényre leltek. Benne baromfi csontjait találták... Az építőáldozati rítus szempontjából rendkívül fontos az áldozat elhelyezése. A ház, a vakolat vastagságától függően, 55-60 cm széles vert falból épült. Amikor a bontással az utca felőli szoba és a mögötte húzódó konyha közfalához értek, az edény a két helyiséget összekötő ajtó és a kemence közötti falszakaszból, vagyis a 15. PÓCS Éva 1990. VII. 620-621. 16. PÓCS Éva 1990. VII. 621. 17. SZEMADÁM György 1994. 229. 18. BARTHA Elek 1984. 12. 19. SZENTI Tibor 1989. V. 205. 20. SZENTI Tibor 1989. V. 205. 21. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 95. 22. BARABÁS Jenő 1997. IV. 155. 23. DANKÓ Imre 1992. 8. 140. 24. FILEP Antal 1982. 5. 386-387. házi tűzhely közvetlen szomszédságából került elő. A kanta a falban kissé megdőlten, de a talpán helyezkedett el."

1

9 A készítésének meghatározása szempontjából szükséges még néhány sort idézni az edény leírásáról: „A nagyméretű, kétfülű, víztároló kanták egyike, amely egyszeri égetéssel, juhganéjos füstöléssel készült... Matt szürke."

2

0 Datálás ugyan nincs rajta, ugyanakkor Vásárhelyről hasonló, évszámos fekete háztartási kerámiák a 18. század utolsó harmadából, és a 19. század elejéről származtak. A kemence közelébe helyezett áldozatról más vonatkozásban is maradt fönn példa: „A kemencepadkára vonatkozó első ismert adat 1693-ból Kecskemétről származik, amikor is ide pénzt rejtettek."

2

1 „A falusi ház központja, az otthon jelképe a tűzhely - állította BARABÁS Jenő. - Itt ég a tűz, amelyet védeni, óvni kell, mert áldás és veszedelem egyaránt lehet. Szent István csak azokat mentesítette a vasárnapi istentiszteleten való részvételtől, akik otthon a tüzet őrizték. Évszázadokon keresztül vigyáztak a családok arra, hogy a házban a tűz sohase aludjon ki. A tűzhelyen főztek, sütöttek, körülötte melegedtek, aludtak, beszélgettek. A tűzhöz fűződő rendkívül sok racionális és mágikus hiedelem is jelzi, hogy a hely vagy berendezés, ahol, amiben ég, milyen jelentős szerepet játszott a mindennapi életben."

2

2 DANKÓ Imre a következőkre hívja föl a figyelmünket: „Köztudott, hogy a ház egyes részei, a berendezés bizonyos darabjai önmagukban is kifejthetik azt az eszmei tartalmat is, amit a ház szó hordoz, így többek között a családot, a családi közösséget is. Csak két ilyen példát említünk: az egyik az asztal, a másik pedig a tűzhely, a kemence. Mindkét tárgynak sajátos közösségképző és közösségkifejező funkciója van és mondhatni, hogy egyaránt kézzelfogható módon gazdagítják ház szavunk jelentését; másrészt messzemenően igazolják az ember és a ház közti érzelmi kötődések gyakoriságát, sokrétűségét, mélységét, és ezekből következően meghatározó voltát."

2

3 FILEP Antal így fogalmazott: „A középmagyar háztípus elterjedés-területén, ahol gyakoriak voltak a polgárosultabb körzetekben az asztalpadkák, középpadkák, sokszor felül sík kőlappal fedett oltárokra emlékeztető, barokkosan profilált oldalfelülettel épültek."

2

4 JUHÁSZ Antal az alföldi ház tűzhelyeit bemutató tanulmányában, amelyben többek között a 25