Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Szabó Zsuzsanna: A hitelesség kérdése az élő múzeum és a rendezvények esetében, a skanzenek gyakorlatában

dó látogatót megosztott figyelemre készteti az a körülmény, hogy a fesztivál szétszórtan, tág környezetben jön létre, ahol nincsenek kötelező útvonalak. Miközben a kiállítás megtekintése többnyire egyenes vonalú narrációt követve, a szövegolvasáshoz hasonlóan megy végbe, a fesztivál egyszerre több centrumban, párhuzamosan zajlik.

7 A következőkben két fesztivált fogunk bemutatni. Arra kívánunk rámutatni, mi történik, ha az enteriőr életre keltésének szándékával megvalósuló előadásban az emberek (actorok) alárendelik szereplésüket a kiállításnak, illetve milyen következménye lehet annak, ha a performance teljesen függetleníti magát a kiállítástól. Szent Márton Újborfesztivál és Libator A Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Magyar Szőlőés Borkultúra Kht. együttműködése több mint egy évtizede, 1997-ben kezdődött, amikora Skanzen a Budapesti Nemzetközi Pezsgő- és Borfesztivál társrendezvényeként, a fesztivállal azonos időpontban Borünnepet szervezett. A két rendezvény a magyarországi borkultúra fejlesztését és a szőlő- és bortermeléshez kapcsolódó hagyományok népszerűsítését tűzte célul. A Borkultúra Kht. a borászok részvételét és a minőségi borokat biztosította, a Skanzen pedig szőlőskertjeivel, présházaival és pincéivel „autentikus hátteret" adott a borok kóstoláshoz. A múzeum évről évre sikerrel vett részt a borfesztiválon, mert a boros rendezvény alkalmával olyan látogatói réteg is megnézte a kiállításait, amely erre korábban nem érzett késztetést. Az 1990-es évek közepén Magyarországon is elkezdett terjedni az újbor kultúrája. Először Bock József villányi borász Szent Márton bora elnevezésű kékoportóját nyitották fel nyilvánosan és ünnepélyesen 1996. november 11 -én. A magyar bormarketing a borfogyasztás általános fellendítésének szándékán túl az új hagyomány bevezetésében a nagy boros nemzetekhez való felzárkózás lehetőségét látta.

8 A borral együtt lassanként, felülről irányítva, a borászok közreműködésével a Szent Márton és a novemberi libaevés kultusza is a köztudatba került. Márton napjára az újbor is kiforr - regula adta meg az ünnep alapját, amely mellé az ünnepek szervezői összegyűjtötték és hírül adták a Márton-napjához kapcsolódó egyéb néphagyományokat: a Savariában született, keresztény hitre tért, majd a ludak gágogása által elárult és Tours püspökévé választott római katona legendájától a Márton napjához kapcsolódó időjárási megfigyeléseken át a pásztoroknak a gazdasági évet lezáró adománygyűjtéséig bezárólag. Borászati és gasztronómiai rendezvények sora bontakozott ki az újbor új divatjából. A Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht. és a Skanzen 2003-ban először rendezte meg a Szent Márton Újborfesztivált és Libatort Szentendrén. A rendezvény célja azt volt, hogy a helyi kezdeményezések mellett legyen egy országos jelentőségű, „központi" újborünnep. A fesztivál alatt a múzeumi étterem fűtött sátorral megnövelt terében borszakmai és gasztronómiai programok - újborok és libaételek kóstolója - zajlottak, a téli üzemeltetésre (fűtés, világítás] leginkább alkalmassá tehető Kisalföld tájegység enteriőrjei pedig a Márton-naphoz kapcsolódó hagyományok bemutatásának adtak otthont. A szigetközi Halásziban Márton napján tartják a búcsút. A múzeum arra kérte fel a mosonmagyaróvári Lajta Néptánc Egyesületet, hogy a fesztivál idejére „lakják be" a tájegységet, „mintha csak otthon lennének", s ünnepeljenek a látogatók előtt. Márton-búcsú idején a legénycéh a templomból kijövő népnek lovas felvonulással mutatkozik be, amelyben a lovakat színes papírvirág füzérekkel dekorálják. Márton napján sütnek, libát főznek, az ünnepre érkező rokonságot vendégül látják. Az ünnep idejére a gyerekeknek körhintát állítanak, a vásár pedig alkalmat teremt a fiataloknak az udvarlásra, ajándékozásra. A Márton-búcsút hagyományosan dudabál zárja. A Márton-búcsú múzeumi adaptációja életképekben valósult meg, a következőképpen: 1. Az ásványrárói lakóházban, ahol működőképes kemence is volt, az ünnepi sütés-főzés és a fiatalok szórakozásának életképe kapott helyet. Egy helybéli idősebb asszonyt hoztak magukkal, aki bablevest és túrós lepényt sütött. (Ebből délben meg is ebédeltek.) Egy-két lány a főzésben segédkezett, míg a többiek, az együttes serdülő korú fiataljai beszélgettek, kártyáztak, tréfálkoztak, udvaroltak. 2. Az undi horvát házban idősebb horvát nemzetiségű férfiak és nők mulattak, citeráztak, harmonikáztak, énekeltek és kukoricát pattogtattak, amellyel megkínálták a látogatókat is. 3. A jánossomorjai lakóházban kapott helyet a gyerekek csutkajátszója. Itt a kicsik néhány nagylány vezetésével mondókáztak, éne7. Vö. KIRSHENBLATT-GIMBLETT, Barbara 1991. 416-422. 8. Franciaországban például az újbor forgalomba hozatalának kihirdetésére saját szlogen létezik: „Le beaujolais nouveau, il est arrivé!". (..Az egész Beaujolais (bozsolé, az hát) mizéria alapvetően a világ legnagyobb bormarketing svindlije. A szállítás, meg a világ felgyorsulásáig a Beaujolais kóstolgatása mindösszesen a lyoniak kiváltsága volt, aztán 1970-ben Georges Dobeuff, helyi borkereskedő Párizsba is küldött egy palackkal, „Az új Beaujolais megérkezett" felirattal. Innentől kezdve szépen csendben rácsúszott mindenki, aki borbuzi, szőrén üli meg a grand cru classét, és tudja mi fán terem az igazán jó dugóhúzó. Mára 60 millió palackkal adnak el évente az újborból." A leleplező szándékú idézetet az alábbi írásból vettük: Stevie KRAFT: Amire az egész világ gerjed ilyenkor. Borravaló 2007. november 19. In: www.

borravalo.hu] 252