Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon

7. kép. Reformkori zsellérház kemencéjének teste és fejrésze A tűz hatására keletkező energiákat az ember hasznosítja, vagy pusztításra használja. JANKOVICS Marcella következőket írta: „A négy [Keleten általában öt, Malajziában hét] alapelem egyike... Uralkodó, aktív, férfias, forró és száraz [jang] princípium. Világosság, elevenség, tisztaság társul hozzá. Mint emberré válásunk fontos segítője, ősidőktől fogva jelentős jelkép."

8 A tűz felosztása: „Természete szerint megkülönböztették a hasznos, szelíd és a pusztító, megszelídítetten tüzet. A mitikus hagyomány az ember által megszelídített tüzet égi eredetűnek tartja - annak emlékeként, hogy legelső tüzeit villám okozta lángról gyújtotta meg -, ezért a szent helyeken lobogó lángot még a történelmi időkben is őrizték a világ minden táján, s ha kialudt, újragyújtását pontos előírások szabályozták."

9 A katolikus templomokban világító örökmécs ennek máig élő, korszerű, elektromos változata. A tűzben az emberek, csoportok, népek istent is láttak. Az Ószövetségben Isten Mózesnek égő csipkebokorban jelent meg, de Egyiptomból menekülve, előttük füst- és lángoszlopkén haladt stb. „Jelképezheti a tűz a halandók lelkét is. Ettől a képzettől elválaszthatatlan a tűzjelkép szerelem, élet jelentésköre... A tűz lélek-, élet-, szerelemjelképe a magyar néphitben is. A tűz a termékenység8. JANKOVICS Marcell 1994. 227. 9. JANKOVICS Marcell 1994. 228. 10. JANKOVICS Marcell 1994. 228. 11. BÁLINT Sándor 1976. 1974/75-2. 263. 12. PÓCS Éva 1982. 5. 384. 13. PÓCS Éva 1982. 5. 384-385. 14. PÓCS Éva 1982. 5. 385. varázslásban is nagy szerepet játszott... A napon való szárítás, füstölés tartósít, a puha agyagot a tűz kőkemény cseréppé égeti, a nyers ércet fémmé nemesíti."

1

0 BÁLINT Sándor írta: „A tüzelőhelyiség hiedelemvilága még egészen archaikus, még a primitív-pogány mágia, mágikus szemlélet szorongásaiból sarjadt. Szinte napjainkig ellenállott a keresztényies módosulásnak, szublimációs szándéknak."

1

1 PÓCS Éva így fogalmazott: „a magyar népi hitvilágban nincs egységes tűzzel kapcsolatos hiedelemkör, inkább csak bizonyos általánosan elterjedt cselekmények."

1

2 A tűz tisztelete, megszemélyesítése, etetése „morgásának" (Vásárhelyen duruzsolásának) lecsillapítása mellett nem szabad szidni, szemetet beledobni. „A tűz »tiszta« hely, ahová egyébként el nem dobható »szent« tárgyakat dobtak."

1

3 A tűz közvetítő volt a túlvilág felé. „A tűzgyújtás egyik legősibb rontáselhárító, tisztító eljárás, amely részben ünnepi alkalmakhoz kapcsolódik."

1

4 A tüzet rontó eljárásokhoz is fölhasználták, ilyenkor mint pusztító erő jelentkezett. A tűz tisztelete úgy nyilvánult meg, mintha élő személy lenne. „Bizonyos profán dolgokat végezni - zagyvarékasi (Szolnok m.) adatok szerint például fésülködni, kotlóst ültetni - nem volt szabad a kemencepadkán, 24