Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Szabó Zsuzsanna: A hitelesség kérdése az élő múzeum és a rendezvények esetében, a skanzenek gyakorlatában

1. kép. Női munka (DEI

M Péter felvétele] Az épület valamennyi helyiségét berendezték, de a bútorokat és használati tárgyakat annak tudatában helyezték a kiállításba, hogy oda majd a látogató beléphet. A berendezésről BÍRÓ Friderika, a tájegység felelős muzeológusa így ír: „Egy átlagos, zalai szegényparaszti család múlt század végi, századfordulói lakáskultúráját tükrözi. A bútorok, berendezési tárgyak és használati eszközök Zala megye távolabbi vidékeiről származnak, ugyanis sem a faluban, sem a környékén nem sikerült már ezeket összegyűjtenünk. Az így berendezett lakóépület múzeumunk egyik fontos közművelődési programjának, a múzeumpedagógiai oktatásnak szolgál majd színteréül. A házat ugyanis játszóháznak neveztük el. Helyiségeiben iskoláskorú gyermekek múzeumi foglalkozásokon ismerhetik meg a hagyományos paraszti kultúrát, életformát."

2 A néprajzi ismeretek tantervi, külön tantárgyként való oktatása a rendszerváltást követően, ANDRÁSFALVY Bertalan közoktatási és kulturális miniszter irányítása idején került napirendre. A néphagyományok tanítását egy hon- és népismeret nevű új tantárgyban képzelték el. A kezdeményezés az 1994-es kormányváltással megtorpant, majd az 1997-ben bevezetett Nemzeti Alaptantervbe végül nem önálló tantárgyként, hanem ajánlásként, műveltségterületekbe foglalva került bele. 2001-ben a Hon- és népismeret megalapozását a Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás második (5-6. osztály] szakaszára tette. Az A és B változatban, önálló célés feladatrendszerrel, illetve eltérő tartalommal elkészülő tantervi modul önálló tantárgyként és integrált módon egyaránt beépíthető volt az oktatásba. A Hon- és népismeret oktatásának célja az volt, hogy a nemzeti kultúra részeként bemutassa a diákoknak a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó és nem kihasználó paraszti életmód értékeit.

3 Törzsanyaga a hagyományismeret témaköréből állt, amelyhez a 19. század és a 20. század első felében élő parasztemberek gazdálkodását, életmódját, a „hétköznapi történelem" példáihoz kapcsolódóan tárgyaltak. Az A változat amelyhez tankönyv és tanári segédkönyv több szerzőtől is készült

4 - a felmérések szerint, a normál tananyaghoz való könnyebb kapcsolhatósága miatt, a tanárok körében jóval népszerűbb volt. Ez a modul a következő témákat dolgozta fel: - a magyar paraszti lakóház (szoba, konyha), - a kamra és a gazdasági épületek, - a paraszti munka éves rendje, - a munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokások, - a falu, amely több család közössége, - hétköznapok a házban és a ház körül, - ünnep a házban, - társadalmi kapcsolatok, - az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokások. A Kerettanterv kiemelte a szabadtéri múzeumoknak és a tájházaknak a hon- és népismeret szemléltető oktatásában való szerepét, ugyanis a modul fontos módszertani irányelve volt, hogy a diákokat a szülőföld aktív felfedezésére sarkallja. A Skanzen a hon- és népismeret oktatásához kapcsolódóan dolgozta ki a Munkák a házban és a ház körül című komplex foglalkozást. Az 1 -6. évfolyamnak ajánlott, 90 perces múzeumi óra helyszíne a vöcköndi lakóház. Az óra keretében a diákok először rövid sétát tesznek a tájegységben, megtekintve a falusi élet fontosabb színtereit, és általános információkat kapnak a Nyugat-Dunántúl tájegységben bemutatott vidék földrajzáról, társadalmáról és az ott élők megélhetési forrásairól. Ezután a vöcköndi portát mutatják be nekik: a ház építészeti sajátosságait, az anyagokat és a technikákat, 2. BÍRÓ Friderika 1993/1. 1-50. 3. ÁGH Zsófia 2002. Megtekinthető az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján: www.oki.hu/cikk.php?kod=tantargyak-AghHon.html 4. Itt most a három leginkább használt munkát emeljük ki: KISSNÉ KIRÁLY Piroska: Hon és népismeret 5. osztály. Tankönyv és munkafüzet. Bíbor Kiadó, Miskolc; BÁNHEGYI Ferenc: Hon és népismeret 5-6. osztály. Apáczai Kiadó, Budapest, 2002., 2001.; BAKSA Brigitta: Elet a házban - Hon- és népismeret az általános iskola 5. osztálya számára (A szerző 6. osztály számára is készített tankönyvet.] Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. 248