Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Knézy Judit: A tudományos kutatás és gyakorlat szerepe a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény létrehozásában

foglalta a régészeti ásatások tanulságait. Írott történeti forrásokat a könyvészeti adatokon kívül elsősorban Baranya megyéről,

6

0 részben Tolnából tárt fel, és tett közzé. Somogy megyei összefoglalója tartalmazza mindezeket az eredményeket, módszereket. Nagyobb részletességgel a lakóházakkal foglalkozott, elnagyoltabb a gazdasági épületek történetének elemzése. Lakáskultúrára vonatkozó történeti vizsgálatai az egész Kárpát-medencére kiterjedtek a földön alvás témájában sikeresen megvédett nagydoktori dolgozatában, illetve tanulmányaiban.

6

1 A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban töltött években több téma mellett folytattam a település, népi építkezés vizsgálatát. A szennai tapasztalatok, de későbbi történeti kutatások is dominálnak az 1991ben megjelent somogyi gazdasági épületek táji típusairól összefoglalt előadásomban,

6

2 valamint a megye német települései közül a Széchényi uradalmak jobbágyainak és felszabadult parasztjainak építkezéseiről írt tanulmányaimban.

6

3 Nagyobbrészt történeti adatok feltárása állt ekkoriban a vizsgálataim középpontjában: uradalmi építkezések hatása a falusi lakosságéra, parasztácsok, bognárok, molnárok szerepe az uradalmi építkezésekben, különösképpen a Festetics és Széchényi birtokokon,

6

4 köznemesi építkezés és lakáskultúra a reformkorban,

65 és a somogyi szemeskályhák története.

6

6 Az 1980-as évek végétől, amikor már az építkezéseket a karbantartások váltották fel, aktuálissá váltak volna a gazdasági épületek berendezési munkái, és a meglévő telkekről még hiányzó épületek felderítései (istálló, pajta, egy istállóspajta pl.) valamint további áttelepítendő épületek feltárása. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának munkatársai egyéb feladataik mellett foglalkoztak a népi építkezés, lakásberendezés kutatásával is az 1980-as években.

67 Ezek eredményei csak részben realizálódtak a szennai gyűjteményben és könyvészeti adatokban. 1980. 60. ZENTAI Tünde 1989. 61. ZENTAI Tünde 1998. 159-188. 62. KNÉZY Judit 1991a. 203-224. 63. KNÉZY Judit 1992. 168-174. 64. KNÉZY Judit 1998. 389-394.; 2001. 177-188. 65. Például KNÉZY Judit 1992a. 153-166. 66. KNÉZY Judit 2002. 162-186. 67. 1980 őszétől 1990-ig Mészáros Balázs történész volt a múzeum igazgatója, aki tanult néprajzot is, de elsősorban a népi hangszerek, népzene, néptánc érdekelte, főleg helytörténettel foglalkozott. 68. Folyamatosan SASI János foglalkozott a népi műemléki felderítésekkel, felmérésekkel, építkezési feladatokkal és berendezési munkákkal, de 1991-től mint gyűjteménykezelő került Szennára 2003 novemberéig, utána visszakerült 2007-ig a néprajzi részleghez. KAPITÁNY Orsolyát, aki a tárgygyűjtési, házberendezési, nyilvántartási feladatokban mint néprajzi asszisztens a segítségemre volt, áthelyezték a közművelődési csoportba, és csak fél munka idejében foglalkozhatott néprajzzal, az is inkább raktárrendezéssel és kiállítások rendezésekkel telt el. MOLNÁR Ágnes 1981-től kapcsolódott be a szennai tárgygyűjtési és pinceberendezési munkákba. GÁLL Éva 1983-92 között dolgozott Kaposváron, ő elsősorban a benti tárgyi gyűjtemények gyarapításával foglalkozott. Témái: kismesterségek, szőlészet, népművészet, Kaposmente és Csurgó környéke szőlészete, részben foglalkozott a kaposmenti szőlőhegyek építészetével is, de inkább a szőlőhegyi gazdálkodás témáról írt. GÁLL Éva 1992. 97-121. 1993. július 1-től dolgozik IMRŐ Judit a Kaposvári Múzeumban, 1997-től közművelődési referensként csak részben dolgozhatott néprajzosként. KAPITÁNY Orsolya, aki 1993-ban végezte el a néprajz szakot az egyetemen, de csak 1997-től dolgozhatott teljes időben néprajzos főmuzeológusként. IMRŐ Judittal való együttdolgozásuk szép példája volt a Somogy Megye Népművészete című kötet szerkesztése 1997-2001 között. De nem sokáig dolgozhattak együtt, mert 2003-ban IMRŐ Judit kikerült gondnoknak Szennára. A folklórral foglalkozók, EGYÜD Árpád és SZAPU Magda Szennával kapcsolatban, mint fent említettem, a temetők néprajzát kutatták, de tanulmányt nem írtak e témából. 69. 1985-bern a megszűnt várdai és zselickisfaludi raktár néprajzi anyaga is átkerült a batéi raktárba. december 15-étől megváltam a kaposvári múzeumtól, de még 1981-82-ben maradtak feladataim volt munkahelyemen. Ebben az időben sem tartozott a Szennai Gyűjtemény a kaposvári múzeum néprajzosainak felügyelete alá. Menet közben nőtt a tárgyi néprajzosok száma, bár a szervezeti átalakítások és a fluktuáció gátolta a munka folyamatosságát, a helyesen kialakított koncepciók megvalósítását is.

68 Szintén gátolta az eredményes kutatómunkát a kiállítások készítése, és a raktárrendezés évekig elhúzódó munkái az átadott batéi kastélyban.

6

9 A tájházakkal kapcsolatos feladatok elvégzésében is részt vettek az itteni muzeológusok: mint a karádi tájházhoz tárgygyűjtések, a somogyszobi tájházzal kapcsolatosan monografikus gyűjtések (főként KAPITÁNY Orsolya), a balatonszentgyörgyi ás karádi tájház átrendezése (WINKLER Ferenc 1994.) stb. 1983. augusztus 1 -tői WINKLER Ferenc vezetésével néprajzi csoport alakult, majd osztállyá szerveződött. Az új vezető felügyelte és irányította a vidéki filiálék néprajzosainak tudományos munkáját is. A Szennai Gyűjtemény nem tartozott irányítása alá. WINKLER Ferenc maga is fájlalta ezt, és e körülmény befolyásolhatta sokszor ellentmondásos hozzáállását a somogyi skanzenügy kérdéseihez. Munkatársai, beosztottai úgy tekintettek rá, mint a népi építészet szakértőjére, jóllehet más témákkal is foglalkozott, mint a Somogyban már korábban is gyűjtött és gyűjttetett „néprajzi összefüggések", illetve „táji csoportok" témakör, de foglalkoztatták az uradalmi cselédek, népi díszítőművészet, hímzések, pásztorfaragások kérdései is. A munkatervek és beszámolók mutatják, hogy próbálta folytatni az addigi terepmunkákat és feltárásokat és erre beosztottait is igyekezett rábeszélni. 1984-ben kifejezetten a Szennára áttelepítendő épületek feltárásába vonta be saját magával együtt - terve szerint - több munkatársát (SÁSI János, MOLNÁR Ágnes, GÁLL Éva, SZAPU Magda). 1985-ben WINKLER Fe238