Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Knézy Judit: A tudományos kutatás és gyakorlat szerepe a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény létrehozásában

renc a külső-somogyi, KAPCÁR Rozália (Marcali) a Marcali hát, GÁLL Éva a Kapós mente népi építkezé­sének vizsgálatát tűzte ki céljául. WINKLER Ferenc - beszámolója szerint - építkezési kérdőívet is ké­szített 1986-ban. A Szennára telepített épületekkel kapcsolatosan SASI János és CSEPINSZKY Mária (utóbbi 1987-ig) MOLNÁR Ágnes (1986-ig), folyama­tosan gyűjtötték az adatokat, SÁSI János és MOL­NÁR Ágnes szőlészeti-borászati, és somogyszobi la­kásberendezési tárgyakat is. 1985-87-ben folytatódtak főként a somogyszobi te­lekre való objektumok építési munkái, de WINKLER Ferenc tudományos feldolgozó tevékenységében háttérbe szorult a gyakorlati, falumúzeum építéssel való foglalkozás. Tervezetet készített „Fejlesztési koncepció a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény továbbépítése címmel". 1988-ban szakmai közönség előtt előadta e munkáját a Szennai Gyűjtemény fenn­állásának 10. évfordulójára rendezett skanzen­ológiai konferencián. Ezt élénk vita követte, mert a fennálló gyűjtemény hibáinak elemzésén kívül, amelyben sok igazság is volt, (pl. nem eredeti nagy­ságúak a telkek, és nincs szálláskertes települést megjelenítő parasztudvar, nincsenek képviselve kato­likus családok, nemzetiségek, ellentmondásos a Szennai Gyűjtemény jogi helyzete), irreális terveze­tet adott arról, hogy úgy kellene a gyűjteményt kibő­víteni, hogy Somogy megye népi építkezésének min­den táji változata és részben időbeli változásai is he­lyet kapjanak, azonkívül a nemzetiségek, katolikus csoportok, üzletek, műhelyek is bemutatásra kerül­jenek. E terv megvalósításához hatalmas területet kellett volna kihasítani a község belterületéből. Vi­tatta a tájházak létesítésének jogosságát, azaz, a hely­ben megvédett valódi népi műemlékek szerepét, azzal, hogy elszórtan helyezkednek el, nem lehet igazán tudományos célú bemutatásra, összehasonlító vizs­gálatra felhasználni ezeket. 1988-ban írta beszámo­lójában, hogy kész „A hazai népi építészet emlékei megmentésének elmélete és gyakorlata" című ta­nulmánya. 1989-ben védte meg bölcsészdoktori munkáját Debrecenben a Kossuth Lajos Tudomány­egyetemen .,A szabadtéri néprajzi muzeológia euró­pai eszmetörténete alkalmazott módszerei és kriti­kája" címmel. 7 0 1 988-ban megvált a múzeumtól és 2002 májusától már megyei múzeumigazgatóként tért vissza, és itt dolgozott 2008 tavaszáig. 2002-ben a szennai tervezetet újra elővette, hogy népszerűsít­se múzeumbarátok körében. 7 1 Az általam ismert ta­nulmányaiban, tervezeteiben nincs jegyzék arról, hogy melyik épületeket szerette volna áttelepíteni vagy rekonstruálni, de telepítési alaprajz sem. Azok a felmérések viszont, amelyeket SÁSI Jánostól meg­rendelt ebben az időben, mutatja, hogy számított rá, hogy tervezetével vagy a somogyi népi építészet té­májával még foglalkozni fog. (Lakóház és üzletek Nagybajomban, istállóspajta Őrtiloson, várdai, szuló­ki telek, várdai góré, az általam már fotón közzétett zákányi gabonás, somogybükkörsdi présház). Tájé­kozottságát mutatja, hogy nagyon jó új szennai veze­tőt adott ki, amikor a korábbi vezető már idejétmúlt lett a sok változás miatt. Ez precíz adatolású, rend­kívül olvasmányos, jó stílusú esszé - nemcsak a Szennai Gyűjteményt lehet belőle megismerni, ha­nem kitekintést ad dióhéjban az egész megye nép­rajzi jellegzetességeiről. 7 2 2003-ban éves beszámo­lójában WINKLER Ferenc számos gondot felsorolt a gyűjteménnyel kapcsolatban („örökölt birtokjogi viták, ...megnyitása óta az intézmény több mellék­épületét gyűjteményként használja a megyei múzeu­migazgatóság... ez szükségmegoldás... A közönség­fogadó épület felújításra szorul... A gyűjteményben nincs időszaki kiállító tér... a szatócsbolt elhelyezése és működése megoldatlan... a gyűjtemény semmi­lyen műszaki biztonsági berendezéssel nem rendel­kezik. Élőerős éjjeli őrzés van a területen...") E kér­désekben mélységesen igaza volt. Ebben az időben arra törekedett, hogy a karbantartásra megkapja az intézmény a szükséges összegeket. Erőltetettnek tűnt a mezőgazdasági gépszín elhe­lyezése a Szennai Gyűjtemény faépítményei közé, mely a Somogy Megyei Múzeum Igazgatóság 1991-2001 között igazgatóként itt működő dr. KI­RÁLY István Szabolcs szakmai tevékenységéhez fű­ződik, aki a somogyi mezőgazdaság gépesítésének avatott kutatója. A paraszti birtokokon a 19. század harmadik felétől viszont már szerepe volt a gépek­nek is. Nem láttam telepítési tervezetet, amelyből kitűnik, hogy a meglévő gépek paraszti vagy uradal­mi használatúak voltak-e. A gépszínről írt szűksza­vú, szerény leírás keveset árul el ezekről a kér­désekről. 7 3 Mivel a megyében sehol sem gondoltak az értékes mezőgazdasági gépmatuzsálemek meg­őrzésére, KIRÁLY István Szabolcs más megyék pél­dáját kívánta követni, és a Szennai Gyűjteményben helyezte el az általa felkutatott gépeket. Az első gé­pek még az ő megérkezése előtt - a múzeumi be­számoló szerint 1982-ben - kerültek be, 1995-ben újakat szerzett be. KIRÁLY arra törekedett, hogy mi­nél több típust megmentsen. A gépszínt SÁSI Já­nossal terveztette meg, és intéztette vele az enge­délyezést, így az 2000-ben nyílt meg. 2008-ban pályázati pénzből sikerült felkészülni a Szennai Gyűjtemény 30 éves jubileumára. Építési, át­építési tervek készítésére L. BALOGH Krisztinát kér­ték fel. A fogadóépületben közönségfogadó és idő­70. WINKLER Ferenc 1989. 71. WINKLER Ferenc 2002a. 9-17. 72. WINKLER Ferenc 2002. 31. 73. KIRÁLY István Szabolcs 2002. 18-19. 239

Next

/
Thumbnails
Contents