Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Knézy Judit: A tudományos kutatás és gyakorlat szerepe a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény létrehozásában
18. kép. Zselickisfaludi présházas pince (KNÉZY Judit felvétele, 2008. október 18.) kat. Ide húzódtak be az eső elől. Az áttelepítéskor az utólagosan hozzáépített földpincét és a fészert elhagyták. A pince berendezésének alapos leírása és rajza sokat segített a későbbi bebútorozásnál, mivel aránylag kevés tárgyat sikerül megszerezni (hordók, tálas, asztalka, székek stb.) A bontás után mindjárt Szennába vitték át az anyagot, ahol fertőtlenítették és konzerválták. A betonalap négyzethálósán vasalt, nedvesség ellen szigetelt, amelyre először a vázat építették fel, majd zsúpolták, azután a falakat és a padlót sározták. A vegyszeres kezelések után kezdték el a présház közelében a területen honos szőlő- és gyümölcs fajták telepítését. Zselicben a szőlő közé egy-két őszibarackfát ültettek, a szélére ribizli- és egresbokrot. A présház csak 1982-ben nyílt meg berendezésével, melynek első tervét MOLNÁR Ágnes készítette 1981-ben, melyet lektoráltam is. 5 7 Olyan présházat is szerettünk volna áttelepíteni, amely egykori extraneus gazdák építettek, akiknek távoli községekben volt szőlője, és a fontosabb ottani munkák idején ott kint laktak, ezért a pincéhez fészert vagy istállót is építettek, és maguknak elkülönítettek egy pinceszobát. Bejárva a Felső- és Alsó-segesdi szőlőhegyet, amelyen sok szomszédos és távolabbi község lakóinak volt szőlője, megtaláltuk a megfelelőt, egy somogyszobi családét. Még 1980-ban felmérése is elkészült, és megvásárlásra is került, tárgyakat is gyűjtöttünk. 1984-ben lett kész az épület Szennán, de berendezésével megkéstek a muzeológusok. MOLNÁR Ágnesre és SÁSI Jánosra bízták ezt a feladatot, meg is kezdték a munkát, de Ágnes betegeskedése, majd nyugdíjaztatása miatt SÁSI János fejezte be a gyűjtött tárgyak leltározását, és a berendezés elkészítését a jegyzékkel együtt. Az Alsósegesdi zsilipéit boronafalú présház (19. kép) az 1820-as években épült, több nem57. MÉSZÁROS Balázs 1982. 166., 169. 58. SÁSI János 1982. 185-187. 59. ZENTAI Tünde 1991.; 1991/1. 47-76. 19. kép. Alsósegesdi présházas pince (LŐRINC Ferenc építészmérnök felvétele) zedéken keresztül ugyanannak a Kiss Illés családnak a tulajdona volt. Alaprajza kettős tagolódású volt. Csak az 1930-as években választották le a pinceszobát. A tölgyfagerendákon álló, boronafalú épület egy fedél alá épült az istállóval, amit az átépítés után a visszaemlékezés szerint kocsiszínként rekonstruáltak. Az 1977-ben lebontott Nemespátrói lakóház újraépítésére vár. A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményt 1982-ben az Európa Nostra-díj oklevelével tüntették ki. Külön megtiszteltetés volt, hogy Somogy megye szabadtéri néprajzi gyűjteménye a szocialista országbeli létesítmények közül elsőnek nyerte el ezt a kitüntetést. 5 8 Ugyanebben az évben L. SZABÓ Tünde Ybl díjat kapott a Szennán elért eredményeiért. A Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága kiállításainak látogatottsági mutatóiban megalakulása óta vezet a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, ingadozó a szám a 12 000től a 29 000-ig. Népi építészeti kutatások, és a szennai tapasztalatok értékelése az 1980-as évektől A tudományos kutatások folytatódtak az egész megyére vonatkozóan az 1980-as években és később is, illetve, ha ZENTAI Tünde munkásságát nézzük aki nyomon kísérte a szennai skanzen építkezési munkáit és a feltárásaink eredményeit -, ő egész dél-dunántúli összefüggéseiben kutatta elsősorban a Lakóház történetének alakulását a honfoglalástól a 20. századig, a népi építészet táji tagolódását. Mindezt közzétette kandidátusi munkájában, könyvében és tanulmányaiban is. 5 9 Nagy alapossággal foglalkozott az egyes építkezési technikák kartográfiai megjelenítésével, kronológiájával, e tekintetben is össze237
