Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Knézy Judit: A tudományos kutatás és gyakorlat szerepe a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény létrehozásában
falu szélén, vagy magántelkek udvarának végében helyezkedtek el, esetenként patak (pl. Rinya) mellett. Mivel egyik helyisége gabonás, a belső udvarra került, s a helyi neve „hombár". (Valódi, csak gabonatárolásra szolgáló, elől faoszlopos tornácos „hombárt" találtunk többet is Zákányban, amelyre legközelebb Baranyában és Horvátországban találunk példákat. Sajnos, ez mint a faépítkezés egyik sajátos típusa nem került a Szennai Gyűjteménybe). A szobi telekre jutott egy fonott oldalú, a Dél-Somogyra jellemző somogyszobi kukoricagóré, „kukoricakas" 1987-től. Ide helyezték 2003-ban - gondolom jobb híján - az egész megyében általános típusú léces kukoricagórét Várdáról, amely fontos objektum. Igy két góré lett egy telken. A somogyszobi telek fekvő deszka kerítése 1987ben lett kész, ez az ötödik fajta kerítés, mely képviselve van a gyűjteményben. Itt az utcáról kívülről megközelíthető a Somogyudvarhelyről megszerzett közösségi kút a maga kútházával. E községben 6-8 ilyen közösségi kút is volt korábban, de gyűjtésünk idején, 1979-ben talán csak 4-5. Közös, az utcán lévő kutat Zákányban is találtunk 1980 körül. Menet közben határozni kellett a kisebb - rekonstruálandó építmények, épületrészek sorsáról. Mint eddig kiderült, minden teleknek másféle kerítést rekonstruáltattunk attól függően, hogy a ház berendezése milyen korszakot képvisel. Szükség volt fadongás, vasabroncsos, tűzoltásra szolgáló, vizet tartalmazó kádak, hozzájuk csáklyák és pemet készítésére minden telekre. Idővel a fakádak, csáklyák, pemetek tönkrementek, és pótlásuk sajnos nem történt meg. Kellett készíteni az egyik telekhatárra hágcsót. A kútfúrást, a talajmunkát, famunkát, vasszegek készítését, és sok más egyebet helyi mesterek, vagy gyakorlatot szerzett háziiparosok végezték. Az épületek újratelepítésénél kellett nyílászárókat is rekonstruálni, melyeket helyi asztalosmesterre bíztak, a megadott terv szerinti elkészítésre. A méretes tervrajzokat SASI János készítette. Az 1980-as években történt a külső építmények felállítása. A Kopárpusztáról való katolikus haranglábat még 1979-ben lebontották, és sikerült 1980ban felállítani. (2. kép) Ez az építmény meglehetősen elterjedt típus volt Somogyban temetőkben, uradalmi pusztákon, és régebben egyes iskolák mellett is, ahol miséket tartottak. A „csengős" fakeresztet a balatonkeresztúri plébános találta meg a plébániája padlásán és felajánlotta a szabadtéri gyűjteménynek. Két részben történt az újra felállítása, a faanyag elkészítése és felállítása, a bádogrészek restaurálása, rekonstrukció kitevése a fa alkatrészekre. 1982-ben már láthatta a közönség. SASI János adatai alapján, „pestis" keresztnek készítették eredetileg, és vörösre volt festve, hogy „elűzze a rosszakat" azaz a betegséget, és a balatonkeresztúri szőlőhegyre vezető úton állt. A szalacskai présház eredetileg L-alakú volt, de a felmérés idején már a vincellérlakást lebontották. Felmérését 1973-ban készítette el 1:50 léptékben L. SZABÓ Tünde, később az 1:20-as léptékű bontási tervet SÁSI János. 5 4 A Somogyterv 1981 -ben leadott rekonstrukciós terve már csak a présházrészt javasolta, mert hitelesen a teljes L-alakú építményre vonatkozó pontos adatok hiányában nem volt más megoldás. 1986-ban sikerült elkészíteni. A tetőszerkezetet a lektor a maradványok alapján ollóágasosnak javasolta visszaállítani a Somogyterv tervrajzával szemben. A paraszti présházaktól kissé elkülönítve állították fel, az eredeti tájolását nem lehetett megtartani. Teljes berendezése nincs meg, de a présház előterében nagyméretű prések láthatók. 5 5 1981-ben a zselickisfaludi présház került a helyére (18. kép). A zselickisfaludi és szilvásszentmártoni szőlőhegyeket 1979-ben jártuk be. Mint SÁSI János írta: „olyan épület kiválasztása volt a célunk, ami a legrégebben épült, alaprajzi elrendezésében és építési módjában követte a hagyományokat, nem szenvedett gyökeres átalakítást, és műszaki állapota is elfogadható. A Zselickisfalud Öreghegyen lévő B-17. számú épületre esett a választás. Az épület alapját 25-20 cm keresztmetszetű talpgerendák képezik. Ezekre építették a külső pince föcskerakásos (karóval rögzített, mogyoróvessző fonatra sárgombócokból rakott fal) és a belső pince borona falait."... A boronafalak négy oldalán bárdolt nagyméretű gerendákból épültek... A sarkokon állazással keresztezték egymást, míg az ajtószárfáknál zsilipeléssel csatlakoztak... a boronák illeszkedésénél a részeket betapasztották... A boronák mind tölgyfából valók, csak a szarufák anyaga volt nyárfa". Ez az épület 7, 95x3,91 m külméretű, a tulajdonos Dezső István szerint az 1860-as években építették, az egyik hordóban 1865-ös évszám volt vésve, ezt igazolja a családi emlékezetet... Kétosztatú alaprajzú volt, „külső és belső pincé"-ből állt keletre néző külső bejárattal, hossztengelye É-D-i irányú volt. A külső és belső pince közötti 12 cm-es vastag pallókból összerótt ajtón lehetett a felső pincébe jutni, az ajtó zárására eredetileg szolgáló fazárat jó állapotban találtuk. A századfordulón kibővítették a déli homlokzathoz ragasztott ki „fészer"-vei és a külső pincéből megközelíthető „fődpincé"-ve[, 5 6 Ekkor már előfordult, hogy földalatti pincében tárolták a bort, mert így jobban elállt. A fészerbe bekötötték a kivitt lovakat, tárolták a szénát, vagy a használaton kívüli hordó54. Nagyberki Szalacska hegy 809/3 hsz. 1978-bőlvaló bontási terve Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Rajztára 30/1-2. és32/1-7. pauszok. 55. A rekonstrukciós terv lektora BALASSA M. Iván, aki szakvéleményében ZENTAI Tünde gyűjtésére támaszkodott. A pince-présház rész megvalósítását tartotta a legjobbnak, de azt is, hogy a présszínt a keleti és északi oldalon határolják le zsilipéit boronafallal. Továbbá ollóágasos szerkezetű tetőszerkezetet tartott hitelesnek a maradványok alapján a Somogyterv általjavasolt helyett. 56. SÁSI János 1981. 77-78. 236
