Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Knézy Judit: A tudományos kutatás és gyakorlat szerepe a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény létrehozásában
13. kép. Csökölyi,.vasaskamra" azaz paraszti bognárműhely berendezése. (GŐZSY Gáborné felvétele,1999). RipplRónai Múzeum Néprajzi Fotótára N 17.280. szíttetni. A családi hagyomány szerint a konyha és kamra régebbi, mint a szobarész. E háznak is a kamrájából lehetett a padlásra felmenni a konyhafal mellett rögzített falépcsővel, amely a kamra egynegyedét elfoglalta. Ez volt a lisztes kamra. Itt mind a lakóház, mind a gazdasági épületek Csökölyből származtak, így a kettős kamra, kamra-szín, pajta, hidas, egyedül az istálló maradt el róla, mert akkor nem találtunk megfelelőt. Érdekessége volt e portának, hogy négyféle kamrája volt az említett „lisztes" , különálló épületben az udvar elején, szemben a lakóház elejével a kettős kamra: „élés- és boros", mögötte „vasas" kamra, azaz paraszti bognárműhely, mely színnel építtetett egybe. Az éléskamrában lakott a két világháború között a fiatal pár, nyári konyhaként is szolgált később. A „vasas" azaz faragó kamra mindenféle famunkához, részben kovácsmunkához szolgáló eszközöket tartalmazott (13. kép). A talpas, karóval rögzített sárgombócokkal falazott faragóműhely, oromzata sövényfonásos volt, teteje nyeregtetős, azaz „csúcsfalas" mindkét oldalán. 1979-ben nyitottunk meg a közönség számára berendezve 5 2. A kettős kamrát, mely azonos építési technikájú a vasas kamrával 1982-ben rendezte be CSEPINSZKY Mária (Id. 11. képen). A csökölyi telekre keményfából való, felül fonott ún. „hasovány" kerítést készíttettünk. A „kerekes kapu" oldalát fo14. kép. Kettős rozskévéket kötnek a kutasi zsuppolok a csökölyi pajta előtt (KNÉZY Judit felvétele, 1980). RipplRónai Múzeum Néprajzi Fotótára 35. 497. nottra képezték ki. A telek kiemelkedően impozáns épülete a kétfiókos zsilipéit boronafalú, zsúpos tetejű pajta, mely mindkét keskenyebbik végén sátortetős kiképzésű. Kapuját - újraépítésének utolsó mozzanataként - pótolni kellett 1981-ben (14. kép). Lehetséges, hogy mint kinti pajtát telepítették be a belterületi telek szérűskertjének elejére. Ehhez a pajtához hasonló boronapajtát az 1960-as évek végén még fényképezett LANTOS Miklós Csökölyben. 52. KNÉZY Judit 1979.; 1987. 233
