Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Knézy Judit: A tudományos kutatás és gyakorlat szerepe a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény létrehozásában
15. kép. Csökölyi sertéséi „hidas" (KNÉZY Judit felvétele, 2008. okt.18.) A Szennára áthozott pajtát sajnos máig ideiglenes tárolóhelyként használják. A csökölyi sertésólat 1982-ben telepítették a pajta mellé, keresztben az udvarra (15. kép). A nagykorpádi ház megnyitása 1981. október 20-án történt. 5 3 Ez az épület a családi hagyomány szerint 1800 körül épült a nagycsaládnak. Mindenesetre az 1840-es éveknél régebbi, mert ekkoriban tiltotta meg az uradalom az épület oldalainak, talpának stb. való fák kitermelését. Kis, majd Soós nevűek birtokolták. Elég sok farészt kellett pótolni, mint a talpat, tetőszerkezeti részeket, falakban való karókat és a zsúp alatti husángokat. Ebben a házban alig maradt megfelelő berendezési tárgy. 1979-ben szintén a régi falurészben lévő, első szabadkéményes - de már átalakított - házból az egykori Mátyás család telkéről sikerült jelentős mennyiségű értékes tárgyat megszerezni a tulajdonos Vajda József önkéntes néprajzi gyűjtő igen értékes adataival. Kiegészítő gyűjtés révén 1981-ben teljesebbé vált a ház leendő berendezése. A ház külső képében abban különbözik a többitől, hogy csonka kontyos homlokzata fehérre meszelt (Id. 16. képen), a bontáskor derült ki, hogy alatta veszszőfonás van. A ház hosszanti oldalán lévő ácsfaragású négyszegletes keresztmetszetű oszlopsor egyformán díszített, csak a legelső oszlop díszesebb a többinél, de ezt csak a közelről vizsgálódó veszi észre. Lakóházának elől ún. szép szobája volt, hátul lakószobája. Élt még a két tulajdonos leány, akik ebből a házból mentek férjhez, és nagyszerű tájékoztatást adtak. Szerintük 1920 előtt a gazda lakott feleségével az első szobában, hátul a fiatal pár. Majd az első szoba ún. szép szoba lett és hátul lakott a család. Elől barnamázas, hátul barnamázas, zöldmintás szemeskályha meglétére emlékeztek, így hátulra a zöldmázas somogyszobi, és előre a barnamázas, meszelt lábazatú nagymartoni szemeskályhát rakattuk. Az utcai homlokzat elé virágoskert került, amilyen az eredeti helyszínen volt. Álló léckerítést készíttettünk. A ház berendezésénél az 1920-as évek állapotát mutattam be, amely szinte az 1950-es évekig fennállt, amikor a Soós lányok innen férjhez mentek. Az első, ún. szép szoba párhuzamos elrendezésű volt felvetett ágyakkal, a hátsó, sarokpados lakószobaként szol16. kép. „Faluvég", őszi látkép a somogyszobi, nagykorpádi lakóházakkal, a somogyudvarhelyi közös kúttal, a kukoricagórékkal és a kopárpusztai haranglábbal (KNÉZY Judit felvétele, 2008. október 18.) 53. A házat más épületekhez hasonlóan a Kaposvári Cukorgyár ácsbrigádja bontotta és építette újjá. Megérdemlik, hogy a nevüket felsoroljuk legalább e pompás házzal kapcsolatban: Barát Vendel és László, Mátray György, Nagy Sándor, Sztacsek József, Csirke József. 234
