Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Páll István: „Ahol visszafordul az idő kereke…” – Gondolatok a 30 éve megnyílt Sóstói Múzeumfaluról
23. kép. Tengerifosztás tatásra. 2 3Azonban a tervezet előkészítése során jó néhány taktikai hiba becsúszott, a munkatársak egy része sem kívánta a közalkalmazotti állását feladni a bizonytalanabb jövőért, s az ez utóbbi érdekében jó helyen folytatott lobbizásuk eredményeként a múzeumok igazgatósága is kihátrált a terv mögül. Lehet, hogy nem sikerült volna a kísérlet, bár az e formában működő muzeális intézmények (Ópusztaszer vagy Keszthely) mind a mai napig tartják magukat. Tény, hogy azóta megváltozott a megyei múzeumok igazgatóságának szervezeti és működési szabályzata, mely most már lehetővé tesz bizonyos fajta vállalkozói tevékenységet is, ami igencsak megkönnyíti a múzeumfalu működését. A fenti meghiúsult kísérlet után 2007-ben módosítottuk rövid és hosszabb távú fejlesztési koncepciónkat, 2 4 melyek lényege a következő: Rövid távú célok: olyan épület áttelepítése, amellyel - meg lehet teremteni az időjárástól független oktatási lehetőségeket (legalább 50 főt befogadó előadóterem építése, felszerelése), melyben „az élethosszig tartó tanulás" elvét követve minden korosztály számára tartható továbbképzés, oktatás, tanfolyam, - meg lehet teremteni az időjárástól független programhelyszínt, ahol a téli időszakban is fo23. PÁLL István 2001d. 24. PÁLL István 2007a. gadhatjuk a közönséget, a múzeum alaptevékenységébe tartozó programokat szervezhetünk benne minden korosztálynak a téli időszakban, - ki lehet váltani a múzeum eddig különböző házaiban rendezett időszaki kiállítások helyszínét, és egy nagyobb, összetettebb helyiséget lehet e célra beállítani, -gyermekfoglalkoztatót lehet kialakítani, amelyben a téli időszakban - az egyéb nyitva tartási időintervallumban már bevált - kézműves foglalkozások lebonyolíthatók. A fentiek megvalósítására a Múzeumfalu Baráti Köre által megvásárolt újlétai uradalmi magtár megépítése látszott célravezetőnek, melynek négy helyisége a kifejtett funkciók ellátására alkalmas. Helyét a tirpák és a beregi porták közötti részen, a kisvárdai kovácsműhely mögött jelöltük ki. Megépülte után a magtár a fentebb felsorolt funkcióin kívül besegít a hosszabb távon létrehozandó Árpádkori falurekonstrukció működésének infrastrukturális ellátásába is. Hosszabb távú célok: a.) Árpád-kori falurekonstrukció A kitörés és a továbbfejlesztés lehetősége helyben adott: megyénk igen gazdag honfoglalás-kori régészeti emlékekben, s az első magyarországi, nagyobb szabású Árpád-kori falufeltárás is itt, Tiszalök-Rázompusztán volt az 1950-es években. Ennek nagyszerű dokumentációját MÉRI István régész cikkeiből ismerjük. S mivel a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a régészeti parkok nagy vonzerőt jelentenek, viszonylag kis ráfordítással igazán látványos Árpád-kori falurekonstrukciót lehetne bemutatni a Sóstói Múzeumfaluban (illetve a mellette lévő területen). A Százhalombattai Régészeti Park a magyarországi példa arra, hogy hogyan lehet életet vinni egy ilyen, rekonstruált faluba. Ez a fejlesztés arra is jó lehetne, hogy a mai közvéleményben elég rossz beidegződésként jelen lévő délibábos, jurtás-lovas-kumiszos honfoglalói képet árnyaltabbá tegyük, a romantikus ál-magyarkodás helyett a köznép épületeit, lakásbelsőjét, életmódját testközelbe hozzuk. Mivel ilyen még nincs Magyarországon, messze földön ismert és vonzó turisztikai látványosságot varázsolhatnánk Sóstóra. S ha még azt is hozzátesszük, hogy a Múzeumfalu területén feltárt késő-avar temető is található, akkor annak „in situ" bemutatása is érdekes lehetne (természetesen a kegyeleti szempontok szigorú tiszteletben tartásával). 210
