Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Páll István: „Ahol visszafordul az idő kereke…” – Gondolatok a 30 éve megnyílt Sóstói Múzeumfaluról
24. kép. Hagyományos mosás bemutatója 25. kép. Népi gasztronómiai bemutató - beigtik Elképzelésünk szerint e kisméretű falu viszonylag csekély anyagi ráfordítással megvalósítható: a közelben beszerezhető az a hagyományos építőanyag (fa, vessző, sár, nád), amely ezen épületek fő alkotóeleme. A Múzeumfalu építőkapacitása rendelkezésre áll, csupán a szükséges terület nem. Erre a legalkalmasabb a múzeumfaluval szomszédos terület egy része, mintegy 1,5 hektár, ahol ki lehetne alakítani az Árpád-korra jellemző vegetációt, és azon az eredeti helyszínhez hasonlóan elhelyezni a nagyrészt félig földbevájt mintegy 10-15 épületet. Több nyugat- és észak-európai ország régészeti lelőhelyein rekonstruálták a feltárt épületeket, s azokban rendszeres bemutatókat is tartanak. Mi ezt azzal szeretnénk megtoldani, hogy egy-másfél hetes turnusokban általános iskolás korú gyerekeket fogadnánk egy „történelmi kalandtúrára". Ennek keretében a gyerekek napközben a házakban élnének, tevékenykednének oly módon, ahogyan azt őseink is tették. Az iskolai tantervhez is tökéletesen kapcsolódó, a mai „erdei iskolákhoz" hasonló, „Kalandozás az Árpád-korban" munkacímet viselő foglalkozás- és bemutató-sorozat igazán életszerűvé tenné a tankönyvi anyagot, s szinte játszva sajátíthatnák el a hajdani mindennapi élet fortélyait. Reményeink szerint itt olyan elmélyült ismeretekre tehetnének szert a főként nyíregyházi iskolások, amilyenre egyébként nem nyílna lehetőségük. b) Sváb porta Az Árpád-kori falurekonstrukció élettel megtöltésének megvalósítását egy másik cél megvalósítása is elősegíthetné: a múzeumfalu tervezésekor sajnálatos módon kimaradt a szatmári svábok építkezését bemutató porta megépítése, ami a jelenlegi területen már nem valósítható meg. Amennyiben a szomszédos területből megkapnánk mintegy 1 hektárnyi területet, ott egy egész vállaji porta kialakítható lenne. Ehhez a magyarországi nemzetiségi és 26. kép. Tréfás vetélkedő Márton napkor - hordólovaglás kisebbségi alapítványokon és hivatalokon kívül segítséget kaphatunk a németországi alapítványoktól vagy az EU-s forrásokból is. c) Újabb parkoló építése A terület parkerdő felőli fennmaradó részén a múzeumfalu nagyszabású programjaira érkezők gépjárműveinek elhelyezésére parkoló kialakítása lenne célszerű. Ez az elmúlt időszakokban alkalmanként már működött ilyen funkcióban. A koncepció megvalósításának feltételei A fenti tervek, illetve program megvalósítására csak akkor nyílik lehetőség, ha a jelenleg Nyíregyháza Város tulajdonában lévő volt KEMÉV-múzeum 4 hektáros területét vagy annak nagy részét megkapjuk. Korábban, az említett múzeum létrehozásakor az a cél vezette a város vezetőit, hogy a területet a múzeumfaluhoz csatolják. Míg az 1980-as földhivatali határozat a Magyar Állam tulajdonát képező ingatlan kezelőjének a Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeumok Igazgatóságát jelölte ki, a városi tanács 211
