Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Páll István: „Ahol visszafordul az idő kereke…” – Gondolatok a 30 éve megnyílt Sóstói Múzeumfaluról

22. kép. Aratás a múzeumban (jutalom) tanulmányi kirándulásokon a múzeum valamennyi munkatársa részt vett a kárpátaljai (Ungvár) és a romániai (Máramarossziget és Kolozsvár) szabadtéri múzeumokban tett látogatásokon. Bár a szűkös költségvetésünk nem mindig tenné lehetővé a költségek előteremtését, a Múzeumfalu Baráti Köre anyagi támogatása mindig segít megtalálni a mindenkinek megfelelő megoldást.. Hogyan tovább? Elképzelések és realitások A múzeumfalu működtetési struktúrájának megváltoztatása, az intézmény kikerülése a megyei múzeumi rendszerből reális igényként merült fel az ezredforduló táján. Ennek elsődleges kiváltó oka az volt, hogy a múzeumfalu „felpörgetett" működtetése, az egyre több program túllépte azt a hagyományos múzeumi, közgyűjteményi keretet, ami a megye múzeumainak többségét jellemezte. Ebből fakadtak azok a konfliktusok is, melyek a Sóstói Múzeumfalu és a múzeumok megyei igazgatósága gazdasági vezetése között kialakultak: programjaink nehezen voltak integrálhatók abba az alapító okiratba, mely nem ismerte a vállalkozási tevékenységet a múzeumi tevékenységek között, s az alaptevékenységek sorában nem szerepelt a közművelődési programok szervezése sem, s emiatt a hivatal nem ismerte el a programok szervezési kiadásait sem - legyen összességében bármilyen rentábilis is a szervezés. Állandó problémát jelentett az is, hogy a Sóstói Múzeumfalu működtetése során keletkezett bevétel a megyei múzeumi szervezet egészét illeti-e, s abból milyen arányban részesedjen az azt tömérdek plusz munkával előállító intézmény, s hogy abból anyagilag nem profitáltak azok a munkatársak, akik ezeket az eredményeket elérték. S épp ezek a fékező tényezők voltak azok, amik miatt megérett a helyzet a változtatásra. Legfontosabb dilemmánk az volt, hogy nincs értelme annak, hogy egy fejlődő, kedvelt intézmény leragadjon egy olyan szinten, ahonnan már nem érdemes fejleszteni; csak befogadó, és nem kezdeményező szerepet töltsön be a kulturális kínálatban. A lehetőség adott volt: önállóvá válva megfelelni a rendszerváltozás után megváltozott társadalmi igényeknek, és szabadulni egy költségvetési intézmény működése előtt tornyosuló jogi akadályoktól, felvetve egy másfajta működési forma lehetőségének megteremtését. Ezt a formát akkor a Kht. jelentette, melynek reális esélye volt a megvalósulásra: az ez ügyben összehívott szakértői tanácskozáson az elképzelést támogatta a fenntartó megyei önkormányzat is. A jelen dolgozat írója által kidolgozott munkaanyag számba vette azokat a jogi lehetőségeket, melyek a múzeum előtt álltak, s javaslatokat tett a változ209