Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Páll István: „Ahol visszafordul az idő kereke…” – Gondolatok a 30 éve megnyílt Sóstói Múzeumfaluról

(melynek tagjai BALASSA M. Iván, ERDÉSZ Sándor és MENDELE Ferenc voltak) állásfoglalásában kijelentette: „A beruházási program korábbi árszint figyelembevételével készült, forint adatai irreálisak... A fenti hiányosságok feltárásával és elemzésével a bizottság arra a megállapodásra jutott, hogy az építés ilyen körülmények között történő folytatása - a szükséges feltételek hiányában nem kívánatos... Javasoljuk, hogy a szabadtéri múzeum megvalósítása ütemezetten történjen. Az első rész megnyitására - az előkészületek és a kivitelezés megszervezésétől függően - legkorábban 1974 őszén kerülhet sor. Szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a szabadtéri néprajzi múzeum megvalósítását a következő ötéves terv végéig be kell fejezni, mert a népi építészeti emlékek rohamos pusztulása az építkezés további elnyújtását nem teszi lehetővé. '

1

5 E megállapítások hatására a megyei tanács VB. határozatot hozott az építés folytatására, de - mint ERDÉSZ Sándor 1973 őszén a megyei múzeumigazgatónak írt feljegyzésében megállapította - ..A Megyei Tanács ezideig, a jövő évi előirányzatot is beleértve, 3,6 millió forint támogatást nyújtott, melyből mindössze a rendelkezésünkre álló 2,5 holdat tudjuk csak beépíteni." Az 1974 januári VB-előterjesztésében írottak szerint „ 1975. december 31 -ig befejeződik a 2,5 kh. beépítése, részben az objektumok berendezése, valamint elkészül az új bejárati rész (híd, pénztárfülke). Ezzel lehetővé válik, hogy a Múzeumfalu első részlegét megnyissuk a látogatók előtt... A Sóstói Múzeumfalu teljes befejezéséhez a Nyírber legújabb kalkulációja szerint 1976-tól 19.185.000.- Ft-ra lenne szükség. Az 1977-es megyei tanácsi VB-előterjesztésében olvashatunk utoljára a múzeum befejezésének dátumáról: „ 1990-ig be kell fejezni a már megkezdett Sóstói Falumúzeum építését, illetve betelepítését. A sóstói szabadtéri néprajzi múzeum betelepítése az alábbi ütemben valósítható meg: - 1975. december 31-ig befejeződik a kijelölt 2,5 kh beépítése, mintegy 25 objektummal, 2,5 millió forint értékben. - Második ütemben az V. ötéves terv időszakában be kell fejezni, mintegy 50 db népi objektum összegyűjtését és telepítését. Ebben az ütemben 5,5 kh területen biztosítani kell a belső utak közületi kiépítését és kisajátítását. - A skanzen kiépítésének 3. ütemeként 1985-ig meg kell építeni a központi igazgatási épületet és meg kell oldani az egyéb járulékos beruházásokat... "

u A fent felidézett jelentésekből világosan kitűnik: egyetlen előirányzat sem „jött be", a múzeum felépítésére szükséges anyagi erőforrások összege az építés és az idő előre haladtával évről évre nőtt. Az I. ütem 1979-es ünnepélyes megnyitása után sem volt gondoktól mentes az épületek áttelepítése, bár minden évben egy-két épület avatására elegendő támogatást sikerült előteremteni: az 1970-es évek második felében például a fehérgyarmati járási tanácsi támogatásból telepíthettük át a nagyhodosi kisnemesi házat, de a nagyobb méretű közösségi épületek átszállítása már komoly erőfeszítéseket és több éven keresztül tartó munkát igényelt. Különösen a rendszerváltás idején szaporodtak meg a gondok, s néha egy-egyjó helyen elhelyezett cikk „segítsége" kellett a folytatáshoz szükséges összeg biztosításához.

1

8 Gondjainkat a pályázati rendszer megjelenése enyhítette: az Európai Unió PHARE Kísérleti Alapjának támogatásával épült meg a templom, a paplak és a magtárépület 1995ben, „A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért" Alapítvány segítségével pedig a cigány lakóépületek. A legnagyobb volumenű pályázati támogatást a Nemzeti Örökség Program jelentette: 1999-től a nyírségi kisnemesi lakóház, nyírségi gazdasági épületek és a szárazmalom mellett új kiszolgáló épületek (bejárati épület, vizesblokk) megépítése vált lehetővé. Ugyancsak a NÖP támogatása segítette a temető kialakítását és sírjelekkel történő „berendezését", s legújabban az újlétai uradalmi magtár épül az Oktatási és Kulturális Minisztérium Alfa programja támogatásával. A felsorolásból akár úgy is tűnhetnék, hogy napjainkban sínen van a múzeum építése: az Európai Unió pályázati rendszerébe való bekapcsolódás számtalan lehetőséget és jelentős források elérését teszi lehetővé. Hogy tudunk-e élni a lehetőségekkel, az a közeljövőben eldől. Minden esetre arra törekszünk, hogy a minőségi fejlesztések segítségével kibővítsük a múzeum lehetőségeit, újabb attrakciókat csatasorba állítva időről időre megújítsuk a kínálatot, ezzel növelve az intézmény látogatottságát és bevételeit. Útkeresés Éppen a kismesterségek műhelysorának, a benne alkalomszerűen vagy heti rendszerességgel folyó bemutatók közkedveltsége hatására érlelődött meg a gondolat, hogy talán ebbe az irányba kellene továbblépnünk. A más európai szabadtéri múzeumok 15. PÁLL István 2001c. 647. 16. PÁLL István 2001c. 650. 17. PÁLL István 2001c. 652. 18. PÁLL István 1995. 7.; 1998a. 12.; 1998b. 6. 199