Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Páll István: „Ahol visszafordul az idő kereke…” – Gondolatok a 30 éve megnyílt Sóstói Múzeumfaluról

13. kép. A jármi kisnemesi Lakóház áttelepítés közben gyakorlata, az ott tapasztalt pozitív hatás, a techni­kai eszközök, berendezések iránt a magyar közön­ségben is benne élő kíváncsiság kielégítésére dön­töttünk úgy, hogy a hagyományos kézművesipar műhelyei mellett más olyan műhelyeket is kialakí­tunk, melyek részben vagy teljes egészében a falusi lakosság igényeit voltak hivatva kielégíteni. Nem mindegyiket rendeztük úgy be, hogy azok, ha kell, működhessenek is, de minden esetre azt a látszatot keltik, hogy akár működhetnének is. Ez főként a fo­gyasztásra szánt termékek előállítására szolgáló kisüzemek esetében van így, hiszen egy szikvízüzem vagy egy pálinkafőzde a beüzemeléshez rengeteg higiéniai és élelmiszeripari előírásnak meg kell, hogy feleljen, nem is szólva a jövedéki törvényről! A műhelysoron berendezett kézműves műhelyeken kívüli műhelyek sorában az első „fecske" a kisvárdai kovácsműhely volt, melynek áttelepítését és belső berendezésének kialakítását az Ipari Minisztérium egy pályázatán nyert összegből valósítottuk meg. A benne heti rendszerességgel folyó bemutató - szin­te minden más szabadtéri múzeumhoz hasonlóan ­kedvelt látványosság. A szolgáltatóipar falusi megje­lenését az újfehértói borbélyműhely valamint a már említett nyírgyulaji szikvízüzem és a tarpai pálinka­főzde képviseli. Áttelepítésükkel a szinte napjainkig változatlan formában élő és működő hasonló falusi­kisvárosi üzemeket és üzleteket jelenítjük meg, me­lyek a jelenkor látogatónak szinte személyes ismerő­sei, s mint ilyet, szívesen megnézik, befogadják, nosztalgiáznak benne. A borbélyműhelyben tartott bemutatók, s különösen azok, amikor ingyen lehet nyiratkozni, egyértelmű közönségsikerek, de a pálin­ka- vagy szódavízkóstolók is elnyerték a látogatók tetszését. Ezen bemutatókat és kóstolókat nagyren­dezvényeink idején tartjuk, külön műsorszámként beépítve a programkínálatba. A kuriozitásba a pálin­kakínálás körítése is belejátszik: a régi pálinkafőzdé­je berendezését és felszerelését a múzeumnak térí­tésmentesen átadó Tarpa Manufaktúra ügyvezetője szorgalmazására létrejött Szatmár-Beregi Pálinka 14. kép. A nyírkarászi csűr áttelepítése Lovagrend tagjai díszes öltözékükben kínálják a köz­kedvelt, földrajzi eredetvédettséggel bíró szilva- és almapálinkákat. A szódavíz pedig egy nyíregyházi szódásdinasztia, a Gunyecz család jóvoltából kerül terítékre nagyrendezvényeinken, s a minden nyíregy­házinak fogalom „Gunyecz-féle" szódásüzem egykori felszerelése „üzemszerű" körülmények között te­kinthető meg az arra szolgáló kis épületben. A fenti sorból kilóg két másik műhelyünk, melyek inkább a mezővárosi, semmint a falusi utcák jellegze­tes épületei között álltak, bár szolgáltatásaikat a falu­si lakosság éppúgy igénybe vette, mint a városi. A fényképész műterem felszerelése, berendezése lehe­tővé teszi, hogy benne mai gépekkel nosztalgiafotó készüljön a régiek mintájára újonnan varrott ruhákba öltözött látogatókról. Kis nyomdánk igazi nyomdaipari együttműködés eredménye: egy megyei kötődésű holland férfi adományaként került hozzánk egy 19. század végi nyomdagép, amit nyíregyházi és debrece­ni nyomdák adományaiból sikerült teljes műhellyé fejlesztenünk. Gépei működőképesek, alkalmanként szakemberek segítségével be is üzemeljük azokat. A felépült és berendezett műhelyek nem egysze­rűen ipartörténeti látványosságok; létesítésükkor az az elgondolás vezetett bennünket, hogy amit lehet, működtessünk közülük, attrakciók lehessenek, me­lyekkel növelni tudjuk a múzeumi látványosságok számát. A gyakorlat igazolta az előzetes elképzelé­seket, a közönség igazi kuriózumokként csodálja a látványos gépezeteket, s próbálja megérteni műkö­dési elvüket. És épp ezt akartuk elérni az „élő falu" elnevezésű közművelődési munkánk révén! A Sóstói Múzeumfalu közművelődési tevé­kenysége A Sóstói Múzeumfalu utóbbi több mint másfél év­tizedes történetének a közművelődési tevékenység a legerősebb oldala; ez az a húzóágazat, amellyel leginkább meg lehet szólítani a közönséget, rá lehet 200

Next

/
Thumbnails
Contents