Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Páll István: „Ahol visszafordul az idő kereke…” – Gondolatok a 30 éve megnyílt Sóstói Múzeumfaluról
8. kép. Tiszavasvári tengerigóré átszállítása egyeznünk az épület megvásárlásáról, s az csak annak halála után, az örökösökkel folytatott újabb tárgyalások eredményeként került a birtokunkba (a nagyhodosi kisnemesi ház vagy a pócspetri zsellérház). Ez a módszer azonban nem minden épületnél volt követhető, így a financiális kényszer leginkább azt eredményezte, hogy ha választani lehetett, rendszerint a már lakatlan, sokszor összeomlás szélén álló házak jöhettek csak számításba. Ezeknél „kellemesebb" tulajdonba kerülések is előfordultak: az egyik legrégebbi lakóházunk, az 1816-ban épült észak-nyírségi (anarcsi) lebontott anyaga könyvjóváírással került hozzánk a szentendrei Skanzentől, a csarodai meg a gyulaházi paplakot pedig a helyi református egyházközségek a terep rendezése fejében engedték át a múzeumnak. Az eredeti helyén életveszélyessé nyilvánított barabási iskolát a vásárosnaményi járási hivatal adta át a múzeumnak. (Igaz, utóbbival az egyházi javak viszszaadása idején apró gondjaink akadtak: mivel eredetileg a református egyház építtette és tartotta fenn, az államosítás annak idején ezt is elérte. Végül békésen megoldódott a dolog, az állam ezt is bevette a kártalanításba.) Néhány épületünkért - a szabályok kedvéért, meg hogy ne tegyük ki támadásnak az eredeti tulajdonost az épület elkótyavetyélése miatt - csupán névleges összeget kellett fizetnünk: ezek legnagyobbika a nagyhalászi deszkamagtár és a barabási szatócsbolt, de például a nyírgyulaji szikvízüzem épületéért és az újfehértói borbélyműhelyért egy fillért sem kellett fizetnünk. Az egyes portákra szánt gazdasági épületek felkutatása, kiválasztása és birtokba vétele részben a lakóházakkal párhuzamosan történt, de csak ritka esetben sikerült az egész portát egy időben átadnunk. Rendszerint előbb a lakóházat avattuk fel ünnepélyes keretek között, s a gazdasági épületeket - elkészültüket követően - csak kinyitottuk a közönség előtt. Áttelepítésük az előbbieknél kisebb gonddal járt: az aktuális tájegységen belül rendszerint több épület is lá9. kép. A kisdobronyi templom vesszőfala tapasztás előtt tókörbe került, amiket kijelölés után a már említett szakértőkkel együtt szemrevételeztünk, s javaslatukra megvásároltunk. A bontás és újraépítés pár hónapon belül megindulhatott, és fél-háromnegyed éven belül be is fejeződött. Bár az egyes portákra áttelepített gazdasági épületek zöme általában más-más településről került a múzeumba, szerencsés kivételek azért adódtak. Két olyan portánk is van, ahová a gazdasági épületeket szinte kivétel nélkül egyazon portáról szállítottuk át. A beregi (tarpai) udvar négy, vagy a nyíregyházi szlovák (tirpák) porta ugyancsak négy meghatározó épületét egyetlen gazdától vásároltuk meg, de az észak-nyírségi (anarcsi) portára átkerült épületeknek is egy berkeszi tulajdonosa volt. Bár a lakóházak felépültét szándékaink szerint hamar követnie kellett volna a hozzá tartozó gazdasági épületek áttelepítésének, a gyakorlatban a közösségi épületek építése prioritást élvezett. Emiatt történhetett, hogy pl. két nyírségi portánkról mindmáig hiányoznak gazdasági épületek (juhhodály, disznóól és istálló). Rá kellett jönnünk, hogy soha nincs befejezett múzeum: a társadalom mindig újratermeli önmagát, más szinten jelentkező igényeket is ki kell tudnunk elégíteni. Elébe kell menni a látogatóknak, oktatással, szórakoztatással, témabővítéssel lehet felkelteni az érdeklődését. Ehhez fejleszteni kell az infrastruktúrát, az kell, hogy komplex szolgáltatást tudjunk nyújtani. Dilemma: eredetit vagy rekonstrukciót? A több évtizede megfogalmazott skanzen-telepítési elveknek megfelelően épületeink túlnyomó többsége eredeti helyszínén szétbontott, a múzeumba átszállított, és ott újra felépített építmény. Ám néhány épület - és ezek a faluképet leginkább meghatározók közül kerülnek ki - kényszerűségből rekonstrukcióban épült meg. 1 0 10. PALL István 2001b. 22-23. 195
