Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Páll István: „Ahol visszafordul az idő kereke…” – Gondolatok a 30 éve megnyílt Sóstói Múzeumfaluról
más. Mivel az eredeti programterv épületeinek egy része ma már nyilvánvalóan nincs meg, szükségesnek látom az épület-kiválasztási munkát minél előbb befejezni, illetve kiegészíteni az eddig végzett munkát, hogy pontosan fel tudjuk mérni, milyen és mely épületek áttelepítésére számíthatunk a II. ütemben." - fogalmazta meg szakértői véleményében BALASSA M. Iván. 7 Mégis, ha összevetjük a két koncepciót, egy teljesen más léptékű, elhelyezkedésű és fajtájú épületekkel berendezett múzeumról beszélhetünk. Lényegében az ő tervükben megfogalmazottak kellettek ahhoz, hogy a Sóstói Múzeumfalu egy „igazi falu" képét tükrözze: a MENDELE által is vizionált hagyományos faluszerkezet az orsós faluközponttal a néhány felső-Tisza-vidéki településen még ma is fellelhető mintát követi, s azt a látszatot kelti a látogatóban, hogy nem múzeumban, hanem élő faluban jár. A piactéren felállítandó sátorsor, a hirdetőoszlopok kikerültek a tervből, a polgárosodó település műhely- és üzletsora nem a faluközpontot meghatározó részen került felállításra, s az ezekhez kapcsolódóan bemutatni szándékozott villamoskocsi is a mai nyíregyházi városközpontban kapott helyet. A tervezetben szereplő tájjellegű növényzet mára megnőtt, így a gyümölcsfák, vadon növő bokrok, virágok csak növelik az eredetiség érzetét. A múzeum I. ütemének építése - mint látni fogjuk - kisebb-nagyobb zökkenőkkel, de az eredeti elgondolások szerint valósult meg. A II. ütem telepítési tervében felsorolt épületállományt felkutattuk, és szintén átszállítottuk, de a két évtizedig elhúzódott munkálatok során olyan „váratlan" helyzeteket is kezelnünk kellett, amilyenek eredetileg fel sem merültek egyetlen korábban kidolgozott koncepcióban sem. Ezek között a legnagyobb kihívást az olyan épületek képbe kerülése jelentette (felajánlás vagy véletlen rábukkanás formájában), amelyeket feltétlenül meg kellett menteni, be kellett hozni az intézménybe. Létezett egy korábbi szándéknyilatkozat az OMvH és a Sóstói Múzeumfalu között, hogy a múzeum melletti U hektáros tartalék területre kellene áttelepíteni mindazon végveszélybe került népi műemlék épületeket, amelyekre eredeti helyszíneiken megsemmisülés vár. Az említett területre időközben Nyíregyháza városa rátette a kezét, így a továbbiakban azzal már nem számolhattunk. Bár a múzeum telepítési tervének szerkesztése során szinte minden lehetséges helyet „belaktak" a tervezők, mégis valamilyen megoldást kellett találnunk a feltétlenül áthozandó épületek elhelyezésére. Ezen épületek közül az eredetileg Vállaj településközpontjában állt húsbolt esetében nem volt különösebb probléma, hiszen a mi faluközpontunkban a szatócsbolt mellett volt annyi szabad helyünk, hogy oda beilleszthessük a viszonylag kis méretű épületet. Hasonlóképpen sikerült elhelyeznünk a három 7. BALASSA M. Iván 1978. május 22-én kelt szakértői véleménye [; 192 5. kép. A tarpai pálinkafőzde cigány lakóépületet, mintegy „cigánytelepet" létrehozva a falu végén, a temető mögötti területen. A szikvízüzem épülete a kállósemjéni portára kerülve az oda eredetileg tervezett nyári konyha helyett épült meg (mérete éppen ennek felel meg), mintegy reprezentálva, hogy a településeken nem volt ritka az ilyen megoldású elhelyezésük. Nagyobb problémát jelentett a Gyulaházáról ajándékba kapott református paplak épületének elhelyezése, melyet archaikus népi építészeti értékei miatt feltétlenül meg kellett mentenünk. Helyét a bejárattal szemben tudtuk csak kijelölni, hiszen a telepítési terv szerint területünkön máshol nem volt „üres" helyünk. Megfelelő funkciót is találtunk neki, hiszen előbb benne kaptak helyet időszaki kiállításaink, majd később gyermekfoglalkoztatóvá alakítva akként működik tovább. Az, hogy a tervmódosítások nem egy tudományos vagy tervtanácsi döntés következtében mentek végbe, bizonyára mulasztás, de nagy részük az eredeti terven csupán kisebb méretű változtatást eredményezett. Egy mienkhez hasonló méretű intézményben egyébként is sokkal inkább magára van utalva a szakember, nincs mindegyik áttelepítési fázisnak külön felelőse. A tapasztalat, a szakértelem és sokszor a megérzés igen fontos szerepet játszik az elhatározásokban, s az egyszemélyi döntéseket az is befolyásolja, hogy hasonló szakterületű munkatársa sem igen akad a szabadtéri muzeológia művelőjének egy megyei igazgatóságon belül. Az esetlegesen elkövetett hibák egy ilyen team hiányának következményei, de a több évtizedes tapasztalat azért a minimálisra csökkenti ennek esélyét. Ami a legfontosabb a megvalósult Sóstói Múzeumfalu esetében: a kiépült falut mérete miatt (7,5 hektár) a látogató egyetlen, néhány órás séta alkalmával befogadhatja, áttekintheti, nem fárad el benne, mire megunná a felfedezőutat, be is fejezi a látogatást. Ez a „látogatóbarát" méret a kisebb regionális szabadtéri múzeumok előnye a sok-sok hektárnyi és egymástól néha jelentősebb távolságra telepített tájegységeket felsorakoztató országos skanzenekkel szemben. múzeum irattárában).