Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Páll István: „Ahol visszafordul az idő kereke…” – Gondolatok a 30 éve megnyílt Sóstói Múzeumfaluról
3. kép. Anarcsi ház az észak-nyírségi portán A ma is példaértékű és - apróbb, az akkoriban szükségszerű ideológiai kitételek mellőzésével vállalható koncepció nem véletlenül tartalmazza a szabadtéri muzeológia nagyrészt jelenleg is aktuális elemeit. Megírása előtt ERDÉSZ rövid tapasztalatcserén vett részt Zalaegerszegen a Göcseji Falumúzeumban, ahol már a megvalósítás útján volt a skanzen építése. A tanulmányterv elkészítését sem bízták a véletlenre: először a szabadtéri muzeológia legjobb magyarországi szakértőjét, VARGHA Lászlót kérték fel, aki ugyan szóban elvállalta a megbízást, de később hosszabb külföldi tanulmányútja miatt visszamondta azt. Az ERDÉSZ koncepcióján alapuló munkát végül MENDELE Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség építész munkatársa és ERDÉLYI Zoltán, a Néprajzi Múzeum muzeológusa neve fémjelzi. A múzeum 1969-ben elkészült tudományos programtervét 4 MENDELE Ferenc A FelsőTisza-vidék népi építészete című kötetben foglalta össze. 5 Az egyes tájegységekből áttelepítésre szánt jellegzetes épületek elhelyezési rendje mellett a legérdekesebbek a tanulmány faluközpontra vonatkozó sorai, melyben a szerző az európai gyakorlatban ma is követett „élő skanzen" tervét vázolta fel. „A Faluközpont két, az első megfogalmazásnál talán ellentétesnek tűnő funkciót elégít ki. Egyrészről ennek keretén belül szeretnénk bemutatni a megye faépítkezésében egyedülállóan speciális alkotásait {középkori templomait, fa-haranglábakat stb.l máshol csak elvétve fennmaradt sajátos gazdasági épületeit (szárazmalom, gabonatároló stb.J, a többi egységben be nem mutatható kisebb tájegységek gazdag építészetét (pl. Szabolcs stb.) és mindezek segítségével egy - megyében nagy számmal fennmaradt - középkori faluközpont szerkezetét. Másrészről - itt a sóstói Falumúzeum talán meghatározó specialitásaként - egy polgárosodó település műhely- és üzletsorát, valamint piacterét gondoltuk a 4. kép. Matolcsi szárazmalom Falumúzeum központjában bemutatni. (Ennek a speciális igénynek a lehetőségét a megye - ezen belül Nyíregyháza - gazdag kisipari műhelyei, a Megyei Múzeum birtokában lévő ilyen tárgyú gyűjteményanyag, valamint a már kiszállított két régi villamoskocsi biztosítják.) A kettős igénynek megfelelő Faluközpontot a középen elhelyezkedő piactér (sátrakkal és árusítóhelyekkel) szervezi. A piac É-i sátorsora berendezéseivel és áruival egy falusi településhez kell hogy kapcsolódjon, a D-i sátorsor pedig a műhelyépületek kiegészítéseként egy kisvárosi település vásárigényét kell kielégítse. A D-i sátorsor és a műhelysor között javasoljuk elhelyezni a két villamoskocsit, a műhelyek előtti járda mellett pedig egy, a századforduló hangulatát idéző, a fatörzseket körülvevő reklám hirdetőoszlop sort. (A hengeralakú, lábakon álló hirdetődobra esetleg régi plakátok felragasztását is javasolnánk.) A műhelyekben és a piacon az év meghatározott szakában - kb. kéthetes időtartamra - árusítást is feltétlenül javasolunk. Ebben a feltehetően múzeumi hónaphoz kapcsolódó időszakban a Nagyhalászból áthozandó gabonatárolóban (vagy amennyiben a berendezés rekonstrukciója nem történne meg, a tarpai szárazmalomban) régi, archív filmek bemutatását is elképzelhetőnek tartjuk. " ó A MENDELE által készített tanulmányterv a megvalósítás során elég nagy változáson ment keresztül, különösen ami az építés II. ütemét, és benne a faluközpontot illeti. Ennek újragondolására az 1973-tól a múzeum építését szakértői munkájával segítő SISA Béla (OMF) és BALASSA M. Iván (szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum) kapott megbízást, s az ő 1978-as tervük alapján készült el a múzeum nagyobbik része. E terv szavakban nem mondott ellent Mendele koncepciójának: a II. ütem lényegében nem tartalmaz több épületet, épületegyüttest, mint a programterv, csak az elhelyezésük, csoportosításuk 4. MENDELE Ferenc 1969. 5. MENDELE Ferenc 1975. 6. MENDELE Ferenc 1969. 191