Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Páll István: „Ahol visszafordul az idő kereke…” – Gondolatok a 30 éve megnyílt Sóstói Múzeumfaluról

3. kép. Anarcsi ház az észak-nyírségi portán A ma is példaértékű és - apróbb, az akkoriban szükségszerű ideológiai kitételek mellőzésével ­vállalható koncepció nem véletlenül tartalmazza a szabadtéri muzeológia nagyrészt jelenleg is aktuá­lis elemeit. Megírása előtt ERDÉSZ rövid tapaszta­latcserén vett részt Zalaegerszegen a Göcseji Falu­múzeumban, ahol már a megvalósítás útján volt a skanzen építése. A tanulmányterv elkészítését sem bízták a véletlenre: először a szabadtéri muzeológia legjobb magyarországi szakértőjét, VARGHA Lász­lót kérték fel, aki ugyan szóban elvállalta a megbí­zást, de később hosszabb külföldi tanulmányútja miatt visszamondta azt. Az ERDÉSZ koncepcióján alapuló munkát végül MENDELE Ferenc, az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség építész munkatársa és ERDÉLYI Zoltán, a Néprajzi Múzeum muzeológusa neve fémjelzi. A múzeum 1969-ben elkészült tudo­mányos programtervét 4 MENDELE Ferenc A Felső­Tisza-vidék népi építészete című kötetben foglalta össze. 5 Az egyes tájegységekből áttelepítésre szánt jellegzetes épületek elhelyezési rendje mellett a legérdekesebbek a tanulmány faluközpontra vonat­kozó sorai, melyben a szerző az európai gyakorlat­ban ma is követett „élő skanzen" tervét vázolta fel. „A Faluközpont két, az első megfogalmazásnál ta­lán ellentétesnek tűnő funkciót elégít ki. Egyrészről ennek keretén belül szeretnénk bemutatni a megye faépítkezésében egyedülállóan speciális alkotásait {középkori templomait, fa-haranglábakat stb.l más­hol csak elvétve fennmaradt sajátos gazdasági épü­leteit (szárazmalom, gabonatároló stb.J, a többi egy­ségben be nem mutatható kisebb tájegységek gaz­dag építészetét (pl. Szabolcs stb.) és mindezek se­gítségével egy - megyében nagy számmal fennma­radt - középkori faluközpont szerkezetét. Másrész­ről - itt a sóstói Falumúzeum talán meghatározó specialitásaként - egy polgárosodó település mű­hely- és üzletsorát, valamint piacterét gondoltuk a 4. kép. Matolcsi szárazmalom Falumúzeum központjában bemutatni. (Ennek a speciális igénynek a lehetőségét a megye - ezen belül Nyíregyháza - gazdag kisipari műhelyei, a Me­gyei Múzeum birtokában lévő ilyen tárgyú gyűjte­ményanyag, valamint a már kiszállított két régi vil­lamoskocsi biztosítják.) A kettős igénynek megfele­lő Faluközpontot a középen elhelyezkedő piactér (sátrakkal és árusítóhelyekkel) szervezi. A piac É-i sátorsora berendezéseivel és áruival egy falusi te­lepüléshez kell hogy kapcsolódjon, a D-i sátorsor pedig a műhelyépületek kiegészítéseként egy kisvá­rosi település vásárigényét kell kielégítse. A D-i sá­torsor és a műhelysor között javasoljuk elhelyezni a két villamoskocsit, a műhelyek előtti járda mellett pedig egy, a századforduló hangulatát idéző, a fatör­zseket körülvevő reklám hirdetőoszlop sort. (A hengeralakú, lábakon álló hirdetődobra esetleg régi plakátok felragasztását is javasolnánk.) A műhe­lyekben és a piacon az év meghatározott szakában - kb. kéthetes időtartamra - árusítást is feltétlenül javasolunk. Ebben a feltehetően múzeumi hónaphoz kapcsolódó időszakban a Nagyhalászból áthozandó gabonatárolóban (vagy amennyiben a berendezés rekonstrukciója nem történne meg, a tarpai száraz­malomban) régi, archív filmek bemutatását is el­képzelhetőnek tartjuk. " ó A MENDELE által készített tanulmányterv a meg­valósítás során elég nagy változáson ment keresztül, különösen ami az építés II. ütemét, és benne a falu­központot illeti. Ennek újragondolására az 1973-tól a múzeum építését szakértői munkájával segítő SISA Béla (OMF) és BALASSA M. Iván (szentendrei Sza­badtéri Néprajzi Múzeum) kapott megbízást, s az ő 1978-as tervük alapján készült el a múzeum nagyob­bik része. E terv szavakban nem mondott ellent Mendele koncepciójának: a II. ütem lényegében nem tartalmaz több épületet, épületegyüttest, mint a programterv, csak az elhelyezésük, csoportosításuk 4. MENDELE Ferenc 1969. 5. MENDELE Ferenc 1975. 6. MENDELE Ferenc 1969. 191

Next

/
Thumbnails
Contents