Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Batári Zsuzsanna: Az Észak-magyarországi falu tájegység hasznosítási koncepciója Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009 – Esettanulmány

- Ä- ' 10. kép. A karancskeszi istállóban kialakított kamarakiállítás látványterve. Készítette a Narmer Építészeti Stúdió, 2009. letve a disznósajt. Az enteriőr egyik kulcseleme a szobai asztal, ahol a disznótoros vacsora kel életre az esti fényviszonyok között. A hangulatot egy spe­ciális hanganyag egészíti ki: ebben a disznóölés munkafolyamatának különböző zajai, illetve a disz­nótorra érkező kéregetők versei hallhatók. A karancskeszi lakóház érdekessége az első szo­bában kialakított fonó, a hátsó helyiségben berende­zett lakókamra és a Karancs-vidékre jellemző áttört padok kiállítása. A szoba-konyha-pitvar-hátsó ház­istálló alaprajzú épületben a fonó hangulatát nógrádi duda- és furulyaszóval idézzük fel, a résztvevőkre a fentebb említett tárgyak - a kalap és a kaláris - utal­nak. A fonás eszközkészletét a pitvarban elhelyezett molinó mutatja be, míg a nyersanyagot és a készter­méket egy különleges szőnyegbe szőve tapinthatják meg a látogatók. Az áttört padokból az istállóban rendezett kamarakiállítás plexiajtajába építve pad­hátbetéteket tapinthatnak meg a látogatók, míg a kamraajtónál lévő plexiajtón az ácsolt ládák vésett motívumait érinthetik meg (10. kép). A palóc telek harmadik lakóépülete a domaházi ház. Ennek a berendezését egy, az 1960-as évek ele­jén több részletben készített fotósorozat alapján ala­kítjuk ki, így a múzeumi bemutatás időpontja az ere­deti koncepcióhoz képest viszonylag késői. A szoba ­konyha-kamra-istálló alaprajzú épület másik érde­kessége, hogy megjelenítjük benne az éjszakát: ezt a lakótérben megfelelő fényviszonyok biztosítják. És mire irányítjuk a látogatók figyelmét? Az éjszakát fénycsóvák törik meg, amik kiemelnek olyan enteri­őrrészleteket, amelyek az eredeti fényképsorozaton is láthatók. A képek szelekciójának vezérlő elve az esti lefekvéshez, tisztálkodáshoz kapcsolódó fotók kiválasztása. A látogatók maguk dönthetik el, mikor melyik részletet világítják meg egy érintőképernyő segítségével, melyen a fent említett archív fotók szol­gálnak illusztrációként. A vizuális élményt (megvilá­gítás, archív fotók] egy szöveges, hallható információ egészíti ki arról, mit is látnak az érdeklődők. 11. kép. Drótos tót Pálházán, 2007. (BATÁRI Zsuzsanna felvétele) A novaji lakóház A Bükkalja kőépítkezését reprezentáló szoba­konyha-kamra alaprajzú házban a 19. század végét hívjuk életre: a diagonális elrendezésű, búboske­mencével fűtött szobát a miskolci asztalosközpont bútoraival rendezzük be. A lakóház tulajdonosai egy közeli rokon lakodalmára készülnek, így a Novajon jellegzetes nagykalácsokat már megsütötték, és a kamrába tették hűlni. Lehetőség nyílik arra, hogy ne csak a tepsik utaljanak a kalácsokra, hanem látvány­ellátó által az igazi kalács alapján készített mosható műanyagmásolatok is. A kalácssütésről Novajon fel­vett film a kamrában fut, így a látogatók rögtön meg­tudhatják, hogyan is készülnek a kalácsok az eredeti helyszínen. A film hossza (6 perc) miatt ülőalkalma­tosságokra is szükség van a kamrában, hogy kényel­mesen lehessen megnézni a filmet. Ezért a kamra egésze interaktív tér, ahol az érdeklődők megérint­hetik a kiállított tárgyakat is: ezeknek egy része má­solati darab, míg a többi Novajról és környékéről gyűjtött demonstrációs tárgy. A demonstrációs esz­közöket egy sütőformákat bemutató kiállítás egészíti ki: az egész hátsó homlokzati falat beborítja a külön­böző időszakokra, társadalmi csoportokra és földraj­zi helyekre jellemző sütőformák sora típus alapján csoportosítva: hosszú tepsik, kerek tepsik, kuglófsü­tők, tarkedli- és palacsintasütők, tortaformák, egyéb sütőformák. A formákat tárgycsoportonként egy re­cepttel is kiegészítjük, amiket a sütni vágyó háziasz­szonyok hazavihetnek magukkal, hogy otthon is ki­próbálhassanak egy-két hagyományos süteményt. Az interaktív kamrán kívül a látogatók megismer­hetik a drótos tótok munkáját is, amire a szabadké­ményes konyhában elhelyezett néhány foltozni- és drótoznivaló tárgy, illetve a drótos tótok eszköz­készlete utal. A drótos tótokról a Borsod-Abaúj­Zemplén megyei Pálházán és Vágáshután vettünk fel videóanyagot, az ebből vágott film a tájegység vetítőjében lesz látható (11. kép). 17

Next

/
Thumbnails
Contents