Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Batári Zsuzsanna: Az Észak-magyarországi falu tájegység hasznosítási koncepciója Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009 – Esettanulmány

- Ä- ' 10. kép. A karancskeszi istállóban kialakított kamarakiállítás látványterve. Készítette a Narmer Építészeti Stúdió, 2009. letve a disznósajt. Az enteriőr egyik kulcseleme a szobai asztal, ahol a disznótoros vacsora kel életre az esti fényviszonyok között. A hangulatot egy speciális hanganyag egészíti ki: ebben a disznóölés munkafolyamatának különböző zajai, illetve a disznótorra érkező kéregetők versei hallhatók. A karancskeszi lakóház érdekessége az első szobában kialakított fonó, a hátsó helyiségben berendezett lakókamra és a Karancs-vidékre jellemző áttört padok kiállítása. A szoba-konyha-pitvar-hátsó házistálló alaprajzú épületben a fonó hangulatát nógrádi duda- és furulyaszóval idézzük fel, a résztvevőkre a fentebb említett tárgyak - a kalap és a kaláris - utalnak. A fonás eszközkészletét a pitvarban elhelyezett molinó mutatja be, míg a nyersanyagot és a készterméket egy különleges szőnyegbe szőve tapinthatják meg a látogatók. Az áttört padokból az istállóban rendezett kamarakiállítás plexiajtajába építve padhátbetéteket tapinthatnak meg a látogatók, míg a kamraajtónál lévő plexiajtón az ácsolt ládák vésett motívumait érinthetik meg (10. kép). A palóc telek harmadik lakóépülete a domaházi ház. Ennek a berendezését egy, az 1960-as évek elején több részletben készített fotósorozat alapján alakítjuk ki, így a múzeumi bemutatás időpontja az eredeti koncepcióhoz képest viszonylag késői. A szoba konyha-kamra-istálló alaprajzú épület másik érdekessége, hogy megjelenítjük benne az éjszakát: ezt a lakótérben megfelelő fényviszonyok biztosítják. És mire irányítjuk a látogatók figyelmét? Az éjszakát fénycsóvák törik meg, amik kiemelnek olyan enteriőrrészleteket, amelyek az eredeti fényképsorozaton is láthatók. A képek szelekciójának vezérlő elve az esti lefekvéshez, tisztálkodáshoz kapcsolódó fotók kiválasztása. A látogatók maguk dönthetik el, mikor melyik részletet világítják meg egy érintőképernyő segítségével, melyen a fent említett archív fotók szolgálnak illusztrációként. A vizuális élményt (megvilágítás, archív fotók] egy szöveges, hallható információ egészíti ki arról, mit is látnak az érdeklődők. 11. kép. Drótos tót Pálházán, 2007. (BATÁRI Zsuzsanna felvétele) A novaji lakóház A Bükkalja kőépítkezését reprezentáló szobakonyha-kamra alaprajzú házban a 19. század végét hívjuk életre: a diagonális elrendezésű, búboskemencével fűtött szobát a miskolci asztalosközpont bútoraival rendezzük be. A lakóház tulajdonosai egy közeli rokon lakodalmára készülnek, így a Novajon jellegzetes nagykalácsokat már megsütötték, és a kamrába tették hűlni. Lehetőség nyílik arra, hogy ne csak a tepsik utaljanak a kalácsokra, hanem látványellátó által az igazi kalács alapján készített mosható műanyagmásolatok is. A kalácssütésről Novajon felvett film a kamrában fut, így a látogatók rögtön megtudhatják, hogyan is készülnek a kalácsok az eredeti helyszínen. A film hossza (6 perc) miatt ülőalkalmatosságokra is szükség van a kamrában, hogy kényelmesen lehessen megnézni a filmet. Ezért a kamra egésze interaktív tér, ahol az érdeklődők megérinthetik a kiállított tárgyakat is: ezeknek egy része másolati darab, míg a többi Novajról és környékéről gyűjtött demonstrációs tárgy. A demonstrációs eszközöket egy sütőformákat bemutató kiállítás egészíti ki: az egész hátsó homlokzati falat beborítja a különböző időszakokra, társadalmi csoportokra és földrajzi helyekre jellemző sütőformák sora típus alapján csoportosítva: hosszú tepsik, kerek tepsik, kuglófsütők, tarkedli- és palacsintasütők, tortaformák, egyéb sütőformák. A formákat tárgycsoportonként egy recepttel is kiegészítjük, amiket a sütni vágyó háziaszszonyok hazavihetnek magukkal, hogy otthon is kipróbálhassanak egy-két hagyományos süteményt. Az interaktív kamrán kívül a látogatók megismerhetik a drótos tótok munkáját is, amire a szabadkéményes konyhában elhelyezett néhány foltozni- és drótoznivaló tárgy, illetve a drótos tótok eszközkészlete utal. A drótos tótokról a Borsod-AbaújZemplén megyei Pálházán és Vágáshután vettünk fel videóanyagot, az ebből vágott film a tájegység vetítőjében lesz látható (11. kép). 17