Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Batári Zsuzsanna: Az Észak-magyarországi falu tájegység hasznosítási koncepciója Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009 – Esettanulmány

12. kép. A nemesradnóti lakóház, 2007. (ROMÁN Árpád felvétele] A nemesradnóti /akóház A múzeumi falu első, dűlőútig tartó egységét a kisnemesi telek zárja a Nemesradnótról áttelepített lakóházzal. A téglaépítésű, másfél traktusos épület tipikus példája a kisnemesi építészetnek. A lakóházban a Nemesradnóton máig datálható és kutatható familiáris, vagyis családi gyűlést mutatjuk be. Ennek alkalmával a család tagjai azért találkoznak, hogy megvitassák a pénzügyi kérdéseket, a földek bérbeadását stb. Ennek a szituációnak a megjelenítése az enteriőrben egyszerűen, tárgyak átrendezésével valósítható meg. A szobában kialakított jelenethez tartozik a hiteles másolatként elkészíttetett nemesi levél és iratmásolat, amit a gyűlések alkalmával kiterítettek. A család intézményének fontosságát azonban más eszközökkel is erősítjük: így a látogatók összeállíthatják a háztulajdonos család családfáját fényképeken megjelenített információk segítségével egy nagyméretű, fából készített családfán, illetve elvihetnek olyan papírokat, amelyeken a saját családfájukat rajzolhatják meg (12. kép). A perkupái lakóház A két lakóegységgel rendelkező perkupái lakóházban lakodalmat mutatunk be: a téli ünnepkörhöz szorosan kapcsolódó szokás fontos mozzanata a paraszti életnek, a vacsora eddig még a múzeum egyik enteriőrjében sem látható. A lakodalmas ház berendezése egyszerűen, kecskelábas asztalok U-alakban történő elhelyezésével alakítható ki. Speciális tárgyakra is szükség van: így mirtuszkoszorú, vőfélybot, a cigányzenekart jelölő hangszerek, sütéshez-főzéshez használt edények, a színben pedig lakodalmas szekér szükséges a hiteles kép kialakításához. A speciális műtárgyak egy részét másolatként vagy demonstrációs tárgyként is biztosítjuk a látogatók számára, hogy a tárgyak érintésének útján azonosulhas13. kép. Erdőhorváti perecsütő, 2005. (BATÁRI Zsuzsanna felvétele) sanak a szituáció szereplőivel. A lakodalmas szituációt hiteles zenei anyag és Perkupán gyűjtött vőfélyvers teszi színesebbé. Az enteriőr kiegészítő eleme a településről gyűjtött lakodalmi képekből rendezett kiállítás, amely a tervezett fotótár része. Az emberek tömegének érzékeltetését a lakodalmi főasztal mögé függesztett fotó vagy rajz segítségével, illetve árnyak falra vetítésével érjük el. Az Erdőhorváti, Hatház úti lakóházak Az erdőhorváti, Hatház úti kőépületben a Sajótól keletre jellegzetes ferde füstelvezetésű kabolás kemencét építjük fel. A tüzelőberendezés a szituációhoz is szorosan kapcsolódik, ugyanis ezekben sütötték a híres erdőhorváti perecet. A "kerékgyártó" erdőhorváti asszonyok általában segítséggel készítették a kerek perecet, ez a jelenet látható az épület szobájában. De a perecsütés speciális kellékei (gyúrótábla, sütőlapát, pacsit, vasfazék, rosta, rongy, kés, teknő) nem nyernének önmagukban értelmet, így a látványellátó segítségével műanyag pereceket használunk fel a szituáció teljes reprezentációjához. De még a perecekkel kiegészítve sem érthető meg a sütés folyamata, így az utolsó erdőhorváti perecsütő asszonyról felvett filmet a konyha és szoba közötti közfalon elhelyezett képernyőn tekinthetik meg az érdeklődők (13. kép). 4 filkeházi lakóház Az utolsó, enteriőrrel rendelkező lakóépület a filkeházi boronafalú ház, amely eredeti műtárgyakról készített másolatokkal lesz berendezve, bemutatva a sátoraljaújhelyi bútorstílust. Ebben a térben a látogatók közelről megismerhetik a családtagok identitását az itt kapott információk segítségével, felölthetik a ruhákat, kipróbálhatják a tárgyakat, és megkereshetik néhány eszköz helyét a berendezésben, ezáltal rövid időre maguk is lakóivá válnak a háznak (14. kép). 18