Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Németh József: A Göcseji Falumúzeum alapításának körülményei
b/ Annak idején nem sikerült megnyugtatóan tisztázni a rekonstrukció elveit. A részletesebb elemzést mellőzendő csak két példa fér e keretekbe. A kustánszegi kástu nem faragott gerendákból készült el, hanem a rekonstrukciót jelzendő fűrészelt pallókból. Pár év múlva ezek bebarnultak, ma a látogató joggal vélheti, hogy a 19. századi matériát látja. Hasonlóan megtévesztő a kerített ház gazdasági szárnyának látványa. Ez sem boronából készült, hanem fenyő- gömbfából. A látogató már ezeket is eredetinek tarthatja. (A Finnugor Néprajzi Park közeli házai növelik a zavart.) c/ Ugyancsak zavart okoz a házormok elhelyezése. Ma már összeolvad a bemutatott orom és a megbarnult tartószerkezet. 10. A Göcseji Múzeumot nem sikerült úgy megerősíteni, hogy egyedül képes legyen a bonyolult munka elvégzésére. 1 1 Nemcsak a szervezeti keret, hanem a tanácsi határozatban kilátásba helyezett pénz sem volt elegendő a megvalósításra. Mindez külső energiák bevonását igényelte. Ennek érdekében jött létre 1964. október 20-án a Skanzen bizottság. Az eredeti 1. kép. SZENTMIHÁLYI Imre gyűjtés közben 11. NÉMETH József 2001. elképzelés szerint ritkábban ülésező tanácsadó testület lett volna, de 1966-ban átalakult: Kiss Gyula elnökhelyettes vezetésével szinte hetenként (később 3-4 naponként) is összeülő 8-10 tagú munkabizottság lett, magában foglalva az építkezést irányító kisebb csapatot. Csak részletekbe menő, sok embert, számos intézményt megmozgató szervezéssel lehetett elérni, hogy a Falumúzeum kevés pénzből és rövid idő alatt felépüljön.. Kiemelkedő szerepet vállaltak a tervező iroda mérnökei, a város két nagyobb építőipari vállalata, a környékbeli állami gazdaságok, az olajipari vállalatok, a szakmunkásképző intézet tanárai és diákjai, a honvédség több alakulata. A tapasztalatok szűkössége, a gyakorlott kivitelező apparátus hiánya, a sok jó szándékú, de a kellő hozzáértés híján lévő közreműködő miatt sokszor gondot okozott a szakszerűség biztosítása. Nagy segítséget jelentett egyrészt SZENTMIHÁLYI Imre makacs aggályoskodása, másrészt BARABÁS Jenő és TÓTH János tekintélye. FÜZES Endre akkor a Művelődési Minisztérium Múzeumi Osztályának munkatársaként dolgozott. Jól tudta hasznosítani egyrészt a minisztérium hivatali súlyát, másrészt saját szakavatottságát. Nem egyszer sikeresen közvetített KISS Gyula csak határidőkre ügyelő, átmeneti megoldásokkal is megelégedő, sokszor agresszív álláspontja és SZENTMIHÁLYI Imrének a szakmát képviselő nézetei között. Nagyon jelentősek voltak azok a megbeszélések, melyekre Zalaegerszegen vagy a Néprajzi Múzeumban került sor. Ezeken a kor jelentős etnográfusai, műemléki szakemberei segítették a célszerűbb megvalósítást. A feljegyzések által is megerősített emlékeim szerint BODROGI Tibor, SZOLNOKY Lajos, TÓTH János, KODOLÁNYI János, BALASSA Iván, ERDÉLYI Zoltán, K. CSILLÉRY Klára, KERECSÉNYI Edit, CSEH István, MENDELE Ferenc, BARABÁS Jenő, FÜZES Endre, TAKÁCS Lajos, SZABÓ Zoltán vegyész, SELMECZI István restaurátor, NÉMETHY Endre, a Központi Múzeumi Igazgatóság osztályvezetője vett részt - némelyikük több alkalommal ezeken a konzultációkon. 1967 augusztusában a még üres épületek egy hétig látogathatók voltak. Ennek célja, hogy a meghívott szakemberek megtekinthessék az eddig végzett munkákat, s véleményük hasznosításával lehessen folytatni a munkát. A közvélemény, a még kétkedő helyi vezetők számára is igazolni kellett a múzeum létét, várható hasznát, ezzel a további támogatást megszerezni. Az év nyarán az iskolák, művelődési intézmények bevonásával nagy gyűjtési akció indult a még hiányzó tárgy, bútor stb. megszerzésére. A berendezés K. CSILLÉRY Klára és KERECSÉNYI Edit tanácsainak felhasználásával történt. E munkából derekasan kivette részét a pályáját akkor kezdő BIRÓ Friderika is. A Falumúzeum 1968. augusztus 19-én nyílt meg. 177