Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Németh József: A Göcseji Falumúzeum alapításának körülményei

11. Növelte a Göcseji Falumúzeum jelentőségét, hogy 1969-ben szomszédságában elkészült a Magyar Olajipari Múzeum első egysége. A századvég évtizedében a megélénkülő politikai kapcsolatok révén adódott a lehetőség, hogy Zalaegerszegen a finnugor rokon nyelvű népek építkezését, kultúráját bemutató szabadtéri néprajzi múzeum épüljön. Ennek révén 1999-ben a hanti ház, majd 2001-ben a Falumúzeummal egységet alkotó Finnugor Néprajzi park megnyitására is sor került. Igy nemcsak hazánkban, hanem Európában is mindeddig páratlan szabadtéri múzeumi egység jött létre: a magyar néprajzot, a rokon népek lakáskultúráját és a magyar olajipar múltját bemutató kiállítás egymás mellett. 12. Úgy gondolom, a Göcseji Falumúzeum létrehozásának röviden vázolt krónikája is igazolja Thomas BLOCH RAVN-nak a mai konferencia nyitányaként elhangzott megállapítását: „A szabadtéri múzeumok első generációját lelkes újítók hozták létre. Nem voltak feltétlenül szakmailag képzettek, inkább látnokok, akiknek erős küldetéstudatuk és képességük hozzájárult ahhoz, hogy amit kitalálnak, azt meg is valósítsák." 2. kép. A Göcseji Falumúzeum területének bírtok- 3. kép. A kávási ház zsúppolása baadása 1964. szeptember 24-én (SZENTMIHÁLY Imre felvétele) (SZENTMIHÁLY Imre felvétele) 4. kép. A csödei kerített porta látképe 5. kép. A nagykutasi torkospajta és a (LANTOS Miklós felvétele) hahóti galambdúcok látképe (LANTOS Miklós felvétele) Az előadás bővebb, a Falumúzeum létesítésének teljességre törekvő történetét feldolgozó változata várhatóan a Zalai Múzeum 17. kötetében, 2009 elején jelenik meg. 178