Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Németh József: A Göcseji Falumúzeum alapításának körülményei

Közben TÓTH János is indítványozta, hogy Sopron, Vas és Zala megyében fel kellene építeni egy-egy szép falusi ház másolatát: idegenforgalmi látványosság is lenne, tehermentesítené a meglévő zsúfolt múzeumokat.... Példakép lehetne ... az építőművészek számára. A falvak népének öntudatát és a hagyományokhoz való egészséges ragaszkodását pedig növelné."

4 4. Az 1919 után kicsire zsugorított haza egyik legérdekesebb, legtöbb ősi sajátosságot megőrzött vidéke Göcsej volt. Peremhelyzete, elzártsága, silány talaja, sokat emlegetett gyatra útjai miatt lassabban fordult itt a történelem kereke. A gazdasági, társadalmi, szociológiai hátrány etnográfiai hasznot jelentett: az itt élők életmódja, lakáskultúrája, hiedelemvilága jóval több archaikus vonást őrzött meg, mint amennyi a szerencsésebb sorsú, módosabb tájakon fennmaradhatott. 1937, de különösen 1954 után azonban itt is megváltozott az élet. Előbb Göcsej déli, másfél évtizeddel később északi részén is sikeres volt a kőolajkutatás. Megjelent a legmodernebb technika: a fúrótornyok a templomok, a vontató traktorok a zsúptetős házak fölé magasodtak. A petróleumlámpa helyére villanykörtét akasztottak, a kemencébe gázégőt szereltek. Előbb Bázakerettyén, Lovásziban, majd Gellénházán a boronafalú házak, pajták mögött „olajos" lakótelep létesült, strandfürdővel, emeletes művelődési házzal. A hagyományos göcseji lakóház alkalmatlan volt a megváltozott igények kielégítésére. Anyaga, alaprajza okán nem volt fejleszthető, bővíthető. Megkezdődött a régi hajlékok tömeges bontása. Nemcsak a falvak arculata változott meg, hanem a megyeszékhelyé is. A városmagon kívül, a ruhagyár és a laktanya körül négyszintes lakóházak sora emelkedett. Vitatható szépségű, de a korábbiaknál jóval kényelmesebb lakások épültek. Az itt élők számára a város- és falukép változása, az életmód átalakulása látványosan gyors volt, személyes élménnyé vált. A kis göcseji falvak boronafalú otthonaiból mind többen költöztek városba, vagy az olajipari üzemek lakótelepeire. A változás örömet, zavart, néha tragédiákat is okozott, de nosztalgiát is ébresztett. Azt az inkább sejtelmet, mint tudatos felismerést, hogy jobb az új, de meg kellene valamit őrizni a múltból, a gyermekkor tovatűnt világából is. 5. A megyeszékhely személyi adottságai sem alakultak rosszul. A megyei tanács elnökhelyettese ez idő 4. Vasi Szemle 1939. 150.;161. 5. Zalai életrajzi kislexikon 3. 2005. 6. Uo. tájt DR. HADNAGY Lászlóvolt.

5 Szombathelyen született 1921-ben. A vasi megyeszékhely jó hírű premontrei szerzetesi iskolájában érettségizett, a budapesti egyetemen magyar-latin szakos tanárként diplomázott. Pályáját szülővárosában kezdte, majd 1950-től Zalaegerszegen a megyei tanács osztályvezetője, 1954-től elnökhelyettese. Műveltségével, igényességével, taktikai, diplomáciai érzékével messze kimagaslott a korszak káderei közül. Lehetőségeit növelte a megyei pártbizottság 1957-1962 közti titkára, DARABOS lván.

6Szobrásznak készült, 1953-1956 között az Elnöki Tanács második embere, rövid ideig népművelési miniszterhelyettes. Nem volt kiemelkedő képességű politikus, de jó szándéka, fogékonysága megértővé tette HADNAGY törekvései iránt. 1957-ban így alakulhatott meg a Zalai Együttes, ennek ének-, tánc- és zenekara, 1962-ben hazánkban úttörőként elkezdődött a földrajzi nevek, egy év múlva a helytörténeti lexikon adatgyűjtése. (Előbbi 1965-ben jelent meg, utóbbi mindmáig kéziratban van.) DARABOS utóda, VARGA Gyula is nyitott volt a kultúra iránt. Ugyancsak Hadnagya olt a zalai szabadtéri múzeum tervének első patrónusa. TÓTH János jó érzékkel nyerte meg őt az ügy támogatására. A zalai elnökhelyettes gimnazista korában olvasta TÓTHnak a Vasi Szemlében megjelent Igy épít a vasi nép című sorozatát. Erre emlékezve segítette, hogy bejárja Göcsej falvait, feltárja annak építészeti értékeit. E célra saját hivatali kocsiját bocsátotta rendszeresen TÓTH János - és vele SZENTMIHÁLYI Imre - rendelkezésére. Hadnagyot. 1962 tavaszán művelődési miniszterhelyettessé nevezték ki. (Új munkájára mindössze egy esztendő jutott, mert 1963. április 9én váratlanul meghalt.) Utóda KISS Gyula lett. Rendkívül ambiciózus, de szertelen, kisebbrendűségi érzéseit gyakori felfortyanásokkal álcázó egyéniség volt. (Főiskolai diplomát szerezve KISS néptanítóként mutatkozott be FÜZES Endre is ezért említette e titulussal.) Képtelen volt nagyobb távú munkára, de elemében volt, ha egy-egy akcióban részt vehetett. Szerencsére hiúsága is arra sarkallta, hogy az elődje által megkezdett munkákat sikerre vigye. A falumúzeum létrehozását is ilyennek tekintette. Rengeteg energiát áldozott rá, az apró részletekbe is beavatkozott, és hivatali hatalmával nagyon gyakran intézményesen megoldhatatlannak tűnő ügyeket is sikerre vezényelt. Ma már bizton állítható: nélküle a falumúzeum nem jöhetett volna létre. TÓTH János 1957-65 között az Építési Minisztérium Műemléki Osztályának munkatársaként a népi építészet értékeinek őrzését vállalta feladatul. Az Igy épít a vasi nép (1938), A magyar falu építőművé1 74