Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Németh József: A Göcseji Falumúzeum alapításának körülményei

szete (1954-) című köteteit 1961-ben követte a Népi építészetünk hagyományai. 1965-ben jelent meg a Göcsej népi építészete, hat évvel később Az Őrségek népi építészete.

7 6. 1958-ban az Építésügyi Minisztérium számba vette az ország népi építészeti értékeit. E felmérés során irányult a figyelem a Zalaegerszeg-közeli Káváson lévő Dömök-féle házra. Tulajdonosa le akarta bontani, hogy helyén téglából építsen új otthont. A néprajzi-esztétikai értékekre hivatkozva TÓTH János elérte, hogy gazdája nem kapta meg a bontási engedélyt. Javasolta, hogy Zalaegerszegen építsék újjá, s ez legyen egy jövendő szabadtéri múzeum első épülete. A ház megvásárlását a Pénzügyminisztérium, felépítését a városi tanács biztosította. A bontás 1959 nyarán megtörtént, 1959. november 10-én az építmény műszaki átvételét jegyzőkönyvezhették. Közben TÓTH János elkészítette a szabadtéri néprajzi múzeum tervét. Javaslatát a Göcseji Múzeum 1960-ban megjelent jubileumi emlékkönyvében ismertette. „A zalaegerszegi skanzen a város belterületének déli részén lévő szépen fásított parkba kerül. ... A göcseji skanzen hosszú parkjának bejárata a temetőmúzeum előtti térről nyílik. ... A kávási ház a kerített kálvária temető-múzeuma mögött, hossztengelyével a belső úttal párhuzamosan épült fel, az úttól jobbra. Az út másik oldalára kerül a hottói kovácsműhely, rengeteg régi kovácsoltvas készítményével. A lakóépület és a temetőkerítés közti dombon helyezkedik majd el egy borona présház és az utolsó (csödei) boronafalas pálinkafőző kunyhó. A lakóépület mögött, annak vonalában épül fel a kút, a borona-istálló, a pajta, s a belső út tengelyében a kerített boronaház (egyben őrlakás) eredeti bútorokkal. Az út baloldalán a kovácsműhely mögött épül fel a borona-kásté, a méhes, az ól, a kukoricagóré s ugyanitt.... az egyik göcseji fa harangtorony s egy szép, régi útmenti kereszt. ..."

8 1961 -re kiderült, hogy az ide tervezett intézmény nem illeszthető be a város fejlesztési tervébe. Ezért a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának 70/1961. számú határozata azt javasolta, hogy a múzeumot Alsóerdőn, az erdészlaktól délkeletre eső területre telepítsék. (Ez nagyjából a mai vendéglő és a nyári napközis tábor helye. - NJ) A Műszaki Osztály azonban kérte, hogy a szakemberek más helyszínre is tegyenek javaslatot. A tárgyaláson három lehetőséget vitattak meg: a Május 1. ligetet, az Alsóerdőt, a Zalaréten a Hencz-malom környékét. A megbeszélésen SZENTMIHÁLYI Imre és TÓTH János egyaránt a Május 1. ligeti elhelyezés előnyeit, az alsóerdei építés hátrányait bizonyították. E megoldást a Városi Tanács nehezen tudta elfogadni, nem csoda, hogy két éven keresztül szinte semmi nem történt. 7. 1963 nyarára új helyzet alakult ki. a/ 1962. január 1-től a múzeumok a megyei tanácsok kezelésébe kerültek. Ez a változás közvetlen kapcsolatot tett lehetővé a megyei vezető szervek és a múzeumok tudományos, népművelő munkája között. Mindkét múzeum (a zalaegerszegi és a nagykanizsai) személyi állománya bővült, a raktározás körülményei javultak. Ez elősegítette a fokozott gyűjtést, nagyobb tárgyak beszállítását is. b/ Egyetértés alakult ki a skanzen helyéről: egyedüli megoldásként a Zalarét, a malom környéke kínálkozott. cl Az Országos Műemléki Felügyelőség a Hencz-malmot ipari műemlékké nyilvánította, s megkezdte felújítását. Zalaegerszeg határában a 19-20. század fordulóján még hét vízimalom működött, ezekből egyedül a 18. században épült, a 20. század elején bővített Hencz-malom berendezése maradt meg. Felvetődött, hogy ez lehetne a szabadtéri néprajzi múzeum magja. d/ Megkezdődött a Zalarét rendezése. A folyót új mederbe terelték, töltések közé szorították, így az árvízveszély megszűnt. Sportpályákat, biológiai oktatókertet is terveztek ide. A rét másik oldalán, a neszelei dombokon házhelyeket mértek ki, így a területet hangulatilag is közelebb került a városhoz. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ilyen előzmények után 1963. július 24. ülésén a következő, 158/1963. VB. számú határozatot: hozta: „A zalaegerszegi olai vízimalom ipari műemlék kisajátítását haladéktalanul le kell bonyolítani. ... A végrehajtó bizottság elhatározza, hogy a szabadtéri néprajzi múzeum létesítésére, illetve fejlesztésére 1964-től kezdődően öt éven át évenként 100.000 Ft anyagi támogatást biztosít." 8. Az új helyszín már nem keltett vitákat, azt a néprajzos és az építész egyaránt jónak tartotta. ..A megközelíthetőséget és elhelyezkedést tekintve elméletileg 7. Uo. 8. A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve SZENTMIHÁLYI Imre. (Szerk.) Zalaegerszeg 1960. 175