Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Báti Anikó: A cserépfalui konyha

nem nyilvános, így itt tárolják azokat a tárgyakat, amelyek anyaguknál, állaguknál vagy éppen koruknál fogva másra már nem alkalmasak. Az első generáció éléskamrájához képest itt jóval több üveget találhatunk: több befőttet, savanyúságot készítenek. Hiányzik viszont a fából készült nagy káposztás hordó. Helyette inkább műanyag vagy zománcos kerámia hordót használnak. Nincsenek már cserépedényeik a száraz hüvelyeseknek. Ezeket zománcos fazekakban tartják. A tojások papír tojástartóban sorakoznak. A tészták, a füstölt húsok, a szalonna vagy a gyümölcsök tárolása változatlan. Az otthon termelt javak mellett jelentős mennyiségű bolti árut is fölhalmoznak a spájzokban: lisztet, cukrot, sót. A konyhák falát mindenhol fűszertartó díszíti, de ezekben csak kevés fűszer fér el. Többségük a konyhaszekrényben, eredeti csomagolásában áll. Mindegyik második generációs ház alatt van pince. Itt van a vízellátást az 1990-es évekig biztosító kút a búvárszivattyúval. Ebben a pincében tartják a disznóvágáshoz szükséges eszközöket, a napi fogyasztásra szánt burgonyát és gyümölcsöt, valamint bödönökben a zsírt is. A nagyobb mennyiségű zöldség és gyümölcs náluk is a borospincében van. Az élelmiszertárolásnak nagyon fontos, új eleme a második generációban a hűtőszekrény és a fagyasztóláda. Az új eszközökhöz új tárolóedények is kapcsolódnak: a különböző méretű, formájú és színű fedeles műanyagdobozok szinte „elárasztották" a háztartásokat. Felhasználják egyes élelmiszerek csomagolóanyagát, például a margarinos, a jégkrémes dobozokat is, de sok edényt kifejezetten a hűtőkhöz, a fagyasztóládákhoz vesznek. Ezek többségét a mikrohullámú sütőben történő melegítésre is lehet használni. Mindez egy merőben új módja a nyersanyagok, a maradék ételek kezelésének, ám célszerűségének köszönhetően könnyen beépült a mindennapi gyakorlatba. A harmadik generáció új házaiban a spájz rendszerint közvetlenül a konyhából nyílik, tájolása viszont nem mindig megfelelő, emiatt könnyen felmelegszik. A legtöbb helyen a kis teret jól kihasználó fém (Salgó) polcrendszert építettek be. Ezekben a háztartásokban már nincsenek örökölt, régi tárolóedények, az új főzőedények pedig még nem rongálódtak meg annyira, hogy ebbe a funkcióba kerüljenek. Ezért nagyon sok olcsó, műanyag vagy lemezből készült dobozt vásároltak, és szinte mindent ezekben, illetve az áruk saját csomagolóanyagában raktároznak el. Minden háztartásban van hűtőszekrény és fagyasztóláda. Csak ezekben tárolnak húsféléket. Füstölt húst nem fogyasztanak. A napi szükségletekhez elegendő gyümölcsöt, zöldséget a spájzban tartják dobozokban vagy vödrökben. A nagyobb mennyiségeket szüleik borospincéjében, vagy a saját házuk alatti pincében raktározzák. 160