Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Báti Anikó: A cserépfalui konyha

keznek a terítéket, a terítőt, a szalvétát is úgy kivá­lasztani, hogy harmonizáljanak egymással. Az ét­készleteket - ellentétben a szüleikkel - nem rakják ki az ebédlőben. A pohárkészleteket a többség a konyhaszekrényben, illetve a szekrénysor lenyitha­tó, bárszekrény részében tárolja. Egy háztartásban külön bárpult is van a nappaliban, az egész sarkot kitöltő polcrendszerrel, amelyet a különféle poha­rak és italosüvegek díszítenek. Az ebédlőszekrény helyett ez a bárpult hivatott a család anyagi jólé­tének szimbolizálására. Míg az étkészlet látványos elrendezése elsősorban a nők figyelmét keltette föl, addig a bárpult - tartalmánál fogva, és színével (fekete), megjelenésével - a férfiak érdeklődésé­nek áll a középpontjában. Tároló helyiségek és felszereléseik Az első generáció régi lakóházaiban kiemelt je­lentősége volt a kamrának, amely a pitvarból nyílt. Ott tárolták a legtöbb élelmiszert. Az önálló paraszti gazdálkodás megszűnésével ezeket a helyiségeket átalakították, kikerültek belőlük a nagy gabonás hombárok és a stelázsik. 5 3 A kamrából a legtöbb he­lyen szoba lett, az új kiskonyhából nyíló spájz vált az élelmiszerek tárolóhelyévé. Ide kerültek a haszná­laton kívüli edények, az előkészítő eszközök. A spájz berendezése itt a a legrégiesebb. Két-három stelá­zsin [telázsiri), illetve a falra felfüggesztve, rudakra felaggatva tárolnak mindent. A használatból kike­rült cserépfazekakban babot, lekvárt, a réginek mi­nősített öntöttvas edényekben zsírt. A spájzban, rit­kábban a padláson, rudakra aggatják föl a szőlőt, a csengettyűket, a füstölt húst, a kolbászt, a szalon­nát. A száraztészta vászonzacskókban van, 15-20 li­teres üvegekben itt tárolják a pálinka egy részét is. Itt áll a káposztás hordó, a polcon néhány üveg be­főtt, savanyú uborka és szörp sorakozik. Vannak, akik a régi gyakorlat szerint a maradék főtt ételt is itt tartják, vagy a kútba engedik le, hogy hidegen le­gyen, a hűtőszekrényt nem kapcsolják be, mert ára­mot fogyaszt. A konyhában, a kredencben a napi használatban lévő fűszerek, alapanyagok állnak tá­rolóedényekben (liszt, rizs, cukor, só) vagy saját, gyári csomagolásukban. Az első generáció lakóhá­zai alatt nem mindenütt van pince. Közel vannak vi­szont a borospincék, amelyek élelmiszertárolásra is szolgálnak: a zöldséget, gyümölcsöt itt halmoz­zák fel, homokkal letakarva vagy kosarakban. 5 4 Ma már alig-alig használják ezeket a tároló helyisége­ket, -edényeket; rendszerint üresen állnak. A második generáció „kockaházaiban" a spájzban helyezték el az örökölt, régiesnek ítélt, de még hasz­nálható bútorokat: teiázsit, kredencet. Ez a helyiség 14. kép. Lakodalmi konyha üstházakkal, új kemencével és gáztűzhelyekkel, 2004. 53. Vö. BODNÁR Zsuzsanna 1997. 71. 54. Vö. BODNÁR Zsuzsanna 1997. 73. 159

Next

/
Thumbnails
Contents