Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Báti Anikó: A cserépfalui konyha
tét gyorsító eszközök kiszorítottak: a húsvágó deszkákat, a kézzel hajtható perzselőt, a fogasléc nélküli hurkatöltőt. Disznóvágáskor, nagyobb mennyiségű baromfi levágásakor előveszik a régi dagasztóteknőt, a dagasztólábat, az üstöket és üstházat is. Ezeket az eszközöket ma már nem az első generáció használja, hanem teljes egészükben gyerekeik örökölték tőlük. Az első generációnál a konyha eszközei közül kikerültek a használatból azok is, amelyek olyan ételek elkészítéséhez kellenek, amiket maguk már nem főznek, mert túl drágák, munkaigényesek: például a húsok készítéséhez szükséges húsklopfoló, húsdaráló; a speciális tészták eszközei: tarkedlisütő, a réteshez való kerek tepsi. A használaton kívüli tárgyaknak lényegesen nagyobb csoportját képezik azok az edények, amelyekben soha nem főzött az első generáció. Ezek megvásárlását hosszútávú befektetésnek szánták az 1970-80-as évek folyamán, úgy vélték, hogy a gyerekeik jó hasznát veszik majd a hagyatékukban. 29 Nem számoltak azonban a korszakunkban gyorsan változó divathullámokkal, amelyek az edényeket is érintették. Napjainkra nem a minőségromlás, hanem az új „tárgygenerációk" szorítják ki a régieket. 3 0 A második generáció több tagja inkább tehernek érzi a rámaradt sok, felhalmozott edényt. A vásárlás annak idején esetleges volt, nem gondolták végig a felhasználhatóságukat, azt, hogy miből mennyi kellhet, mi az, amit gyakrabban kell cserélni, pótolni. 3 1 Az első generáció háztartásaiban saját vásárlású elektromos gépek alig vannak, 3 2 ha meg is vették ezeket, az edényekhez hasonlóan a hagyatékukba szánták. Ilyen például az elektromos kávéfőző, melyet maguk soha nem próbáltak ki. Gyerekeik ajándékoztak nekik a közelmúltban néhány gépet, hogy megkönnyítsék, biztonságossá tegyék az ételek tárolását, melegítését: hűtőszekrényt, mikrohullámú sütőt. Ezeket azonban alig használják, hogy ne fogyasszák az áramot! Kivételt adatközlőim közül az a két, jó anyagi helyzetű, jó egészségnek örvendő idős asszony jelent, akiknek a gyerekei távol élnek, így kénytelenek magukról gondoskodni, maguknak főznek. Hazalátogató gyerekeiket, unokáikat vendégül látják, együtt vágják le a disznókat is. Ezekben a háztartásokban a hűtő mellett fagyasztóláda is van az 1990-es évek elejétől, húsok, zöldségek tárolására, amelynek nagy részét a városban lakó fiatalok fogyasztják el. A második generáció a főzőedényeinek egy részét lakodalmi ajándékként kapta, nagy részét mára lecserélték, mert elhasználódtak. A megrongálódott, csúnya tárgyaktól könnyebben megválnak, mint szüleik; már nem törekednek feltétlenül arra, hogy más funkcióban használják fel őket; inkább újat vesznek helyettük, a régi, hasznavehetetlenné vált edényt pedig kidobják. 3 3 Az edények többségét maguk vásárolták a házasságkötésük utáni években. Ezeket a háztartásokat tekinthetjük a legjobban felszereltnek, az első generáció leépülő, és a harmadik generáció most alakuló konyháihoz képest. Az első generációhoz képest darabszámra lényegesen több főző-, sütőedény van rendszeresen forgalomban, megtöltik mind a konyhaszekrényeket, mind az ebédlőbútorokat. Az edények nagy száma lehetővé teszi, hogy az egyes ételtípushoz, a főzés részfolyamataihoz másmás darabot használjanak. 3 4 Van például fazék a húslevesnek, a tésztafőzéshez, a rizsnek, a töltött káposztának, a főzelékeknek, lábos a pörköltnek, a tej forralásához, a szalonna olvasztásához, stb. Azzal magyarázzák, hogy így az egyes ételek nem veszik át a másik ízét. A főzés során sorra veszik elő az edényeket, minden művelethez másikat, sok mosogatnivaló gyűlik össze. Egy- egy edénynek egy-egy ételosztályhoz rendelése nagyban segíti annak a gyakorlatnak a kialakítását, amit szemmértéknek neveznek: tudják, hogy mennyi vizet, sót, lisztet kell beletenniük, anélkül, hogy mérnék; elég látni a mennyiségeket. A második generáció eszközkészletében dokumentálni lehet, hogy hogyan változik a használatba vont edények köre a család életével együtt. Az új háztartás alapításakor még pár darab, két- három literes fazék elegendő volt, majd a gyerekek növekedésével, illetve, ha az idős szüleiknek is főznek, akkor például az ünnepi töltött káposztához már húsz literes fazék is kellhet. Napjainkban, ahogy az együtt élő család létszáma csökken, újra a kisebb edényeket veszik elő. Az eszközkészlet legrégebbi darabjai a húsfeldolgozás szerszámai, amelyeket a szüleiktől kaptak még azok életében, ahogy ezt korábban említettem. A húsdaráló, a fogasléces hurkatöltő, a gázpalackos perzselő használatba vétele már az ő háztartásukban történt. A legújabb, napjainkban megjelent újítás az elektromos húsdaráló, még csak néhány háztartásban van. A disznóvágás, és az eszközkészlet átörökítése a harmadik generációra kérdésessé vált, 3 5 vannak arra utaló jelek, hogy a közeljövőben a tejfeldolgozáshoz, a kenyérkészítéshez hasonlóan ez is el fog maradni. 29. Átányon a cserépedényekről vélekedtek így. FÉL Edit-HOFER Tamás 1997. 258; A tárgyegyüttesek felhalmozásának presztízsszerző szerepéről HOFER Tamás 1983. 46L; JÁVOR Kata-MOLNÁR Mária-SZABÓ Piroska-SÁRKÁNY Mihály 2000. 994. 30. HOFER Tamás 1983. 49; A presztízsfogyasztás okairól lásd: JÁVOR Kata-MOLNÁR Mária-SZABÓ Piroska-SÁRKÁNY Mihály 2000. 993-994. 31. Lásd 1.táblázat. 32. Vö. SZARVAS Zsuzsa 1986. 308. 33. A modern fogyasztói társadalom tárgyakhoz való viszonyának jelfunkciója is van: a viszonylagos jólétet, a kor normáinak való megfelelést igyekszik kifejezni. HOFER Tamás 1983. 48. 34. FÉL Edit-HOFER Tamás 1997. 254.; Lásd 1. táblázat. 35. A cserépfaluihoz hasonló folyamatokat rögzített SZARVAS Zsuzsa. SZARVAS Zsuzsa 1992. 259. 151
