Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Vass Erika: Festett bútorok egy kalotaszegi településen
12. kép. A hálóágy és a négy szék (DEIM Péter felvétele) A kasztén tetejének két szélén egy-egy nagyméretű, piros, fehér, zöld, arany színű esztergált báb áll, ám a nagyméretű tornyot sosem tudták fölrakni, mert túl magas volt a szoba belmagasságához képest. A kasztenen levő terítőt az eladó édesanyja „kerekszemes varrással" hímezte az 1950-es években, még a monogramját is rávarrta. A kasztenen további díszítésként két tortatartó és hat csésze áll. A kasztén üvegezett részeire is nylon függönyöket akasztottak, „hogyne legyenek csupaszok a bútorok." Az 1981-ben készült hálóágy ban [12. kép) - elnevezésével ellentétben - senki sem aludt. A fehér alapszínű, keretbetétes szerkezetű külső ágyvégen a három függőleges betét közül a két szélső fehér, a középső és a fölöttük húzódó vízszintes betét pedig sárga alapszínű. Az ágyvég fölötti háromszög alakú, sablon segítségével kivágott torony szintén fehér alapszínű, rajta egy korsóból kiinduló, a torony teljes felületét beborító, piros színnel megfestett virágcsokor található. Ugyanezek a virágok díszítik a betétes ágyvég keretét. Bár a látható ágyvég díszes, a fal felé eső, tehát nem látszó ágyvéget csak egyszerűen fehérre festették, a külső oldalon lévő ágyoldal pedig festetlen és díszítetlen (ahogyan a vetett ágynál is), hiszen ezt az ágyterítő eltakarta a kíváncsi szemek elől. Az ágy alatt itt is „zakota ", rendetlenség van a nem használt edények, ruhák miatt. A hálóágy tetején hat szőtt párna Látható három oszlopban, közéjük pedig egy-egy keresztszemes párnát állítottak. A párnákat szintén konfirmálásra készítették: öt egyforma mintájú, középütt a fölső pedig a vetett ágyban levőkhöz hasonlít, szintén káposztarózsás. A párnák alatt két paplan van, mindkettőhöz Csehszlovákiában vásároltak anyagot. A felső egy piros alapon sárga virágmintás selyem paplan, az alsó pedig egy fehér alapszínű „kázsmir" paplan, melyet zöld leveles, piros és sárga virágok díszítenek. A díszlepedőt is a nagyanyja varrta 1976ban a konfirmáció előtt, a rózsás mintáit az édesanyja hímezte „kerekszemes" technikával. Ennek a széléről sem hiányzik az „almás" csipke, amit anynyira szeretnek. A díszlepedőre az ágy két szélénél egy-egy 123x49 cm-es „lepedő hajtást" helyeztek, melynek két szőtt része a vetett ágy díszlepedőjével megegyező mintájú. A két részt különböző „pántlikákkal", azaz szalagokkal díszítették, körben pedig gyári csipke szegéllyel. A paplanok és a „pántlikák" szintén Csehszlovákiából származnak. Az ágy fölött, a tányérok alatt maguk szőtte falvédő fedi le a falat. Az eredetileg zöldre festett „csüngős láda" (a „csüngő" a hengeres, lógó díszeket jelenti, melyek a textíliákon látható rojtokat utánozzák; 15. kép) az el135
