Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Vass Erika: Festett bútorok egy kalotaszegi településen

8. kép. A vetett ágy egyik kazettája (DEIM Péter felvétele] kat.» És akkor úgy döntöttünk, hogy minek adjunk ki olyan sok pénzt, ha mi meg tudjuk csinálni. Hozzá­kezdtünk, és meg tudtuk csinálni. Úgyhogy nagyon sok pénzt megspóroltunk vele." A mintául szolgáló kázsmir kendők, szoknyák egy része a nagyanyjától maradt fenn, más részét pedig Csehszlovákiában vá­sárolták az 1970-es években: „voltak olyan kendők is, amin volt olyan rózsa, ami neki nagyon megtetszett. Na hát ezt rakjuk bele, mert ez szép és különleges, ilyen még nincs. Mindig arra törekedett az édes­anyám, hogy olyan legyen, amilyen másnak még nin­csen. "A színösszeállítás egyrészt a saját elképzelé­sük szerint alakult ki, ..meg hát nézegettük a régit is, hogy mégis arányuljon." A sárga szín használatáról így vélekedett: „Hát a sárga is belekerült a fehér alap­ra, mert általában a régi szokás szerint ugye csak volt sárga a régi bútorokban is, már nem a kék alapú, ha­nem a fehér alapú bútorokba, ugyanúgy, mint a köté­nyekbe: volt olyan kötény, hogy sárga alapra volt gyöngyözve, sárga alappal volt betöltve az alap. Ezt is úgy csinálták, úgy gondoltuk, hogy legyen ilyen is, sárga alapú is. Minél színesebb és változatosabb le­gyen. Összehangolták a kötényekkel a bútorokat is, tehát hogy amikora lány felöltözött, és megnézte ma­gát a tükörben, azt lehetett látni, hogy szinte a bútor­ral összehangolódnak a minták, színek. " A festett bútorok alapanyaga fenyőfa, de az eszter­gált elemeket hársfából készítették, és több helyen előfordult, hogy a betéteket, illetve a kívül nem látszó festetlen elemeket rétegelt lemezből készítették. A berendezés legrégibb darabja az 1960-ból való vetett ágy (8. kép], A díszes ágyvég íves, karéjos fű­részelésű toronnyal rendelkezik, a torony sarkain pedig négy gombos végű esztergált oszlop van. A to­rony közepén fehér, körülötte zöld, kívül pedig sár­ga az alapszín, és különböző méretű esztergált, pi­ros-fehér-zöld és arany színűre festett gombos vé­gű oszlopok díszítik. Az ágyvég fehér keretbetétes szerkezetű, melyen 3x3 kisméretű, függőleges ka­zetta látható, melyek közül a négy sarki sárga, a kö­zépső zöld, a többi pedig fehér alapú, és egy-egy vá­zából kiinduló tulipáncsokrot ábrázol. A fölöttük víz­szintesen elhelyezkedő betéten sárga alapra festett tulipánmotívum látható. Az ágyvég oldalán arany, kék, piros és zöld színekben festett esztergált féloszlopok találhatók, amik vésett díszítésű ráté­tekkel váltakoznak. Az ágy felső vége és a torony között tagolt párkány látható nemzeti szín festéssel díszítve. A fal felé eső ágyvég valójában csak egy ke­ret, amelynek látszó részeit fehérre festették. A vetett és a háló ágyakban látható párnákat az el­adó és az édesanyja szőtték az 1970-es években az el­adó konfirmálására. A vetett ágyon 11 nagypárna és 3 kicsi, a hálóágyon pedig 8 nagypárna található ami szabály nálunk... kevesebb párnát nem raktak, mert akkor ez a magasság nem nézett jól ki. "A párnák alat­9. kép. A „sifon" részlete [DEIM Péter felvétele] 132

Next

/
Thumbnails
Contents