Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Batári Zsuzsanna: Az Észak-magyarországi falu tájegység hasznosítási koncepciója Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009 – Esettanulmány
A folyamat következő lépése a szelekció, vagyis azoknak az elemeknek a kiválasztása, amelyek végül ténylegesen bekerülnek a tájegységbe, egy hatékony interpretációs eszközzel megszólaltatva. A választás múzeumpedagógiai és üzemeltetési szempontokat is figyelembe véve zajlik, ezért közös munka eredményeként végeztük Szabó Zsuzsanna üzemeltetési igazgató, Csesznák Éva múzeumpedagógus és a látványtervező Narmer Stúdió képviselőivel együtt. Ennek eredményeképpen megszületett egy olyan rendszer, amely kijelölte az enteriőrben bemutatott elemeket, illetve azokat, amelyek az enteriőrökre épített szituációként jelennek meg. További, bemutatásra érdemes témákat más eszközökhöz rendeltünk, ezeket időszaki vagy állandó kiállítás, multimédiás elem, hanganyag, kiadvány, rendezvény, múzeumpedagógiai program, katalógus, tematikus vezetés, film stb. formájában fogjuk megjeleníteni. Lényeges tényező volt, hogy a kiválasztott elemek összességében milyen képet sugallnak a régióról tematikus szempontból - mi a tájegység egészének üzenete. Ezt a kiválasztott témák megerősítik-e, az adott épületben hitelesnek tekinthető-e, reprezentatív-e a kiválasztott téma? Szükséges a felhasznált interpretációs eszközök harmonizációja is, mivel a különböző eszközök túlzott használata akadályozhatja a megértést és a látogatói élményt. Arányosan kell a meglévő filmeket, fotókat, tablókat, feliratokat, hanganyagokat elhelyezni, hogy a kiállítás változatos és könnyen értelmezhető legyen, de ne zsúfolt. De mit is takar a fent említett szituáció 2 4 kifejezés? Mindegyik lakóház esetében megszületik egy olyan berendezés, amely hagyományos módon, az épület helyiségeinek felhasználásával mutatja be egy adott táj, egy kiválasztott időmetszet és a lakóházhoz kötődő társadalmi réteg életmódját. Erre épül a szituáció: egy olyan téma, az életnek egy olyan mozzanata, amely többletinformációt hordoz, és plusz tárgyak enteriőrbe emelésével, illetve a már meglévő és a kiállításban szereplő tárgyak áthelyezésével mutatható be. A tájegységben megjelenő szituációs elemek csoportosítása történhet a szerző által már korábban felvázolt rendszer alapján. 2 5 E szerint vannak az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó ünnepek (például a születés, gyermekágyas asszony ágya, keresztelő vagy egy lakodalmi szituáció), a naptári évhez kapcsolódó ünnepek (karácsonyi asztal vagy húsvéti ételszentelés), a mindennapi élet mozzanatai (különböző házimunkák, mint mosás, mosogatás vagy egyes mesterségek munkafolyamatainak bemutatása), illetve egy komolyabb társadalmi probléma megjelenítése (például a Dél-Dunántúl tájegység hidasi lakóházában látható, a német lakosság kitelepítéséhez köthető enteriőr). A berendezés tárgyain kívül azonban más módokon is erősíthető és kiegészíthető a szituációk üzenete: így multimédiás eszközök használatával, filmek, hanganyagok, tablók kiállításba építésével. 2 6 így egyes házaknál egy témát több interpretációs eszközzel (például márianosztrai disznótor: demonstrációs tárgy, hanganyag stb), más épületeknél több témát többféle eszközzel mutatunk be (novaji lakóház: itt szerepel a novaji nagykalács és a drótos tót munkája is, a berendezést film, kamarakiállítás és demonstrációs eszközök sora színesíti). Az ismeretátadás több szinten folyik. Nagyon fontos tényező, hogy a látogató ne csak az adott szituációt értse meg, de a berendezés részeként megjelenő tárgyakat, és azok funkcióját, helyi elnevezését is megismerje (kiemelt fontosságúak a tárgytörténetek), 2 7 így a tájegységfelelős által szerkesztett berendezési tervekben (amelyek a múzeum dolgozói számára munkapéldányként részletesen meghatározzák az enteriőr tárgyi anyagának pozícióját) különböző forrásokból (adattári, szakirodalmi, néprajzi interjú, levéltári, archív fotók elemzése) származó információk állnak rendelkezésre a berendezés magyarázatához. Ezek az adatok segítik a teremőröket és az épületekben dolgozó interpretátorokat abban, hogy az érdeklődőknek részletekkel, helyi jellegzetességekkel, leírásokkal szolgáljanak. 2 8 Ez azért fontos, mert a múzeumba látogató emberek számára a kiállítások és a bennük lévő tárgyak egy része már idegen, a korábban egyértelmű eszközök használata és funkciója nem ismert; annak ellenére, hogy megindult a kiválasztott időmetszetek közelítése a jelen felé, elszakadva az eredeti múzeumi koncepció által meghatározott, I. világháborúig terjedő időszaktól. 2 9 Az Észak-magyarországi falu tájegységben a két világháború közötti évtizedek mellett láthatóvá válik az 1960-as évek eleje is, de a legújabb a cselédház, melynek 4 lakása 4 különböző időpontot tükröz: 23. Ezek részletes bemutatása később olvasható. 24. Életmód-szituáció. CSERI Miklós 2003. 1 16. 25. BATÁRI Zsuzsanna 2007. 25-34. 26. Ez utóbbi módszer a Szabadtéri Néprajzi Múzeum korábbi kiállításainak építésekor nem volt jellemző, az enteriőrök interaktív elemekkel való kiegészítése az utóbbi években indult meg: Id. például a tállyai lakóház csizmadiaműhelyében filmvetítés, demonstrációs, megtapintható tárgyak, interaktív bőrfelismerő játék, bútormásolatok kipróbálása. A kiállítás kurátora: BATÁRI Zsuzsanna. 2005. 27. „A narratíva anyaga a kiállítás tárgyának a története, amelyet a kiállításba beépíthetünk. Ez a narratíva magába foglalja a jelentéseket és élményeket is, használatával célunk az általuk hordozott jelentések kommunikálása, a kiállítási téma megértésének elősegítése, és az, hogy kreatív, aktív tanulási folyamat történjen meg. A történetek elolvasásakor a részvétel, a személyes bevonódás, az » aha-élmény « (egy transzformáló élmény) biztosítása válik lehetővé - ez elősegíti a tanulási folyamatot. Mert az emberek természetüknél fogva történetmesélők. Már kisgyermekkorban is úgy értelmezzük a világot és magunkat is beleértve, hogy történetekben adunk jelentést (meaning making) neki. A narratívaként strukturált információt ráadásul nem is felejtjük el egykönnyen." Részlet a Storytelling című előadásból. Elhangzott „A meztelen koncepció" elnevezésű workshop keretein belül. A workshopot az angliai Design Masterclass című konferencia alapján Bihary Sarolta, Kemény Gyula, Mihalkov György, Urbán Zsuzsanna és Batári Zsuzsanna tartotta. 2007, Szombathely. 28. Az elmúlt években megindult az ún. sárga könyvek szerkesztése: ezekben egy-egy lakóházhoz kapcsolódó forrásokat, cikkeket, tanulmányokat talál a teremőr, ennek segítségével részletes információkkal szolgálhat az érdeklődő látogatók számára. 11
