Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Batári Zsuzsanna: Az Észak-magyarországi falu tájegység hasznosítási koncepciója Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009 – Esettanulmány
a 20. század elejét, az 1930-as, 1970-es és a 2000-es éveket. A teremőrök munkáját is segítő berendezési tervben továbbá olvasható leírás arról is, hogy mik a jellemzői az épületben kialakított szituációknak, mi a célja az adott szituáció bemutatásának. A tervezet végén található egy bekezdés az ún. alternatív berendezésekről is. Ezek olyan további lehetőségeket villantanak fel, amelyek jellegzetesek az adott településen, és szituációként megvalósíthatók átrendezéssel. A szöveg bemutatja a forrásokat is, amelyek felhasználhatók az alternatív berendezések rendezésekor, múzeumpedagógiai programok tervezésekor. Az ismeretátadás további eszközei a teremőr/interpretátor tevékenységén kívül a külső táblaszöveg, a katalógus és a molinó. A tájegység értelmezését segíti az épületek bejárata mellett elhelyezett, nagyméretű molinó, amely a padlótól a plafonig ér; mivel a bejárat mellett található, a kiállítás utcaképét nem zavarja. Ezeken a kültéri információhordozókon felhívjuk a figyelmet az enteriőrben látható szituációra. Egyes esetekben az emberi jelenlét érzékeltetése is lehetővé válik ezzel a módszerrel. A molinók két típusa jelenik meg a tájegységben: az egyik csoportba azok tartoznak, amelyeken archív felvételek illusztrálják a berendezést. A másik csoport molinóin egy-egy frappáns mondattal hívjuk fel a látogatók figyelmét az épületben található kiállításra, vagy interaktív tevékenységre. A házak mellett táblán a legfontosabb adatokat tartalmazó szöveg található a lakóházról, alaprajzzal és az udvar helyszínrajzával kiegészítve. 3 0 A szövegek nemcsak magyarul, de németül és angolul is szerepelnek, így a külföldi vendégek is könnyen informálódhatnak. Azok, akik a kiállításvezetőt megvásárolják, további részleteket is megtudhatnak nemcsak az épületről és a benne lakókról, de az épületek által reprezentált régiók néprajzi jellegzetességeiről is. Ezek a kiállításvezetők a régebbiektől eltérően rengeteg képpel, más megközelítésben mutatják be a tájegységeket. Módszertani kérdések Az emberek A szituációk kialakításakor több nehézség is felmerült, ezek közül az egyik legnehezebben áthidalható az emberek jelenlétének és tömegének érzékeltetése. Mint fentebb szó volt róla, a téli ünnepkör szokásai kiemelt helyen szerepelnek - a megjelenítendő farsang és fonó nem mutatható be emberek nélkül. Ugyanígy a disznótoros vagy lakodalmi vacsora is nehezen értelmezhető, ha nem utalunk valamilyen formában az emberek jelenlétére. 3 1 A megoldás házanként eltérő, a lehetőségek száma végtelen: a bábuk használatát mellőzve 3 2 más módszerekkel próbáltuk kialakítani a tömeg-érzetet. így például a karancskeszi lakóházban fonóra összegyűlő lányokat hiteles másolatként elkészített, a levegőbe függesztett kalárisok jelzik, míg a jelenlévő legényekre a hasonlóképpen elhelyezett kalapok utalnak. Az épületek szerkezete Megoldandó kérdés, hogy az interpretációs eszközökhöz szükséges műszaki háttér biztosításakor milyen formában kerülnek a technikai eszközök az enteriőrbe. Ennek nemcsak esztétikai, de az épületszerkezetet, így az eredeti épületelemeket érintő oldala is van: hova lehet rögzíteni a tartószerkezeteket stb. A válasz minden épület esetében más és más: van, ahol a rekonstrukciós épületelemekhez, van, ahol a falhoz erősítjük a műszaki eszközöket, (képernyő, hangszóró stb.) mindenképpen ügyelve arra, hogy bármikor eltávolíthatóak legyenek, és az épületet tekintve semmilyen végleges és visszafordíthatatlan változtatást ne igényeljenek. Mű ét elek Az Észak-magyarországi falu tájegység enteriőrjeinek kidolgozásakor felmerült a lehetőség, hogy bizonyos ételféleségeket különböző módszerekkel megjelenítsünk a házakban. Ennek több oka is van: sok tárgy (kenyértartó rács, tojástároló edények, terménytároló hordók) funkciója nem értelmezhető a benne tárolt ételféleség bemutatása nélkül. E mellett a táplálkozáskultúrához kötődő enteriőrök (például erdőhorváti perec, márianosztrai disznótor) tárgyegyüttese a hozzá kapcsolódó ételekkel 29. Időben a napjainkhoz közelebbi korszakokat kell megjeleníteni. Ez a megjegyzés ugyan az időhatárok bővítéséről általánosságban szól, de a kiállítási idő jelen felé közelítése az enteriőrök esetében is meg kell, hogy történjen. T. BERECZKI Ibolya 1999. 70.; Egyre nagyobb mértékben jelenik meg az archaizálás és a rekonstrukció. Bár ezt a szerző a településszerkezet vonatkozásában emeli ki, véleményem szerint azonban éppúgy igaz a túLságosan távoli időmetszetet bemutató enteriőrök kialakításakor is. T. BERECZKI Ibolya 1999. 67.; BALÁZS György 2003. 111. „Ma már általánosnak mondható az a felismerés, hogy sokkal biztosabb talajon mozog a berendező muzeológus szakember, sokkal hitelesebb és elhihetőbb a házbelső képe, ha a bemutatás időpontja közelebb kerül korunkhoz." K. CSILLÉRY Klára 1984. 156. A következő bekezdés ugyan a történeti kiállításokra vonatkozik, relevanciája azonban szintén van az enteriőrök értelmezésekor.- „Azok a kezdőpontok - elsősorban történeti jellegű (természettudományi, földtörténeti, emberiség története, őskori, ókori stb.) kiállítások esetén-, amelyek az emberi emlékezetnél, a társadalmi emlékezetnél (család, közösségi emlékezet) távolabbi időpontra esnek .... nem jelentenek könnyen befogadható, felfogható időpontokat." BALÁZS György 2000. 451. 30. A táblák nem központi helyen vannak. 31. Az eddigi gyakorlat szerint egyedül a tárgyak utaltak az emberekre az enteriőrben: így kiterített ruhák, evésre előkészített tányérok, fakanalak, megvetetlen ágy, fürdésre kirakott teknő, megterített asztal. 32. Vö. BÁTKY Zsigmond 1992. 19-20. Babát az enteriőrbe csak 1-2 darabot lehet beállítani. 12
