Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Juhász László: A településszerkezet és az építkezés változásai Mezőcsáton a honfoglalás korától a 20. század végéig
87-90. kép. Jellegzetes kunyhók a szőlőskertjeink dűlősorain ségen ablak ritkán volt, egy-két kis méretű szellőzőlyukat vágtak csak a falakra. A bejárati ajtó előtt általában állt egy fedett előtér egy falhoz épített ülőpadkával. A kunyhók formája, nagysága, tetőformája, szerkezete eltért ugyan egymástól, de egymás mellé sorolódásukkal, fehér falukkal hangulatos ..utcákat" alkottak a szőlős kertekben. (86. kép) A nagyobb vagyonú, nagy szőlőbirtokkal rendelkező gazdák tartósabb kinttartózkodásra alkalmas kéthelyiséges kunyhókat építettek. Ezek egyik helyiségében tűzpadkán vagy rakott tűzhelyen főztek, a másik helyiség hálótér és munkatér volt ülőpadkákkal, asztallal, székekkel és a szőlőmunkák szerszámaival. A helyiségek fölött nem volt födém. 3 6 A 91. képen bemutatott épület esetében a bejárati ajtó egy szabadkéményes, tűzpadkás konyhába nyílt, amely szüret idején a szőlőfeldolgozás helyszíne volt. Itt tárolták a szőlőművelés eszközeit, ideiglenesen a leszedett gyümölcsöt, zöldségfélét. A konyhának nem volt födémje. A szobában a falak mellé vályogból ülőpadkát építettek, volt benne asztal székekkel és a több napos kinttartózkodáshoz szükséges néhány eszköz. Ennek a helyiségnek deszkafödémje volt. A szőlőkunyhóink építési technológiáikkal a nagyon régi lakóház-építkezésünk archaikus jellemzőit őrizték meg, ahogyan a szőlőművelés technológiája is őrzi régi jellemzőit a szőlőskertjeink idős szőlőültetvényeiben. A 87-90. képeken láthatók a leggyakoribb formái voltak a szőlőskertjeink dűlősorain álló kunyhóknak. A kunyhókat - ahogyan a lakóházakat is kalákában építették, falazási módjaikban sok helyen látszanak a sok száz éves sárfalazás technológiái. A szőlőművelésnek a határhasználatban kiemelt szerepe volt. Ha a gazda a szántóföldjét elhanyagolta, nem járt érte olyan megvetés, mint ha a szőlőjét nem gondozta. A szőlőskertek a város társadalmi érintkezésének fontos helyszínei voltak. Az időigényes, kézzel végzett szőlőmunkák miatt a gazda, a családtagok, a cselédek sokat tartózkodtak együtt a szomszédok közelségében a szőlőben. A pihenőidejükben összejárok közös beszélgetései, szórakozásai, mulatozásai fontos időtöltései voltak a szőlőt művelő embereknek. A napokig tartó szüretek a közös együttmunkálkodások nagy ünnepei voltak. A kertek sajátos törvényei az ott folyó gazdálkodás kulturáltságát szigorúan szabályozták. A dűlőutak, a kutak, a kertet övező gyepű, a gyepű kapuinak karbantartása közös feladat volt. A szüret idejéről, a csősz személyéről, a munkája részleteiről, fizetségéről is közösen döntöttek. A szabályok ellen vétőket büntetés, a közösség megvetése követte. A polgárosodás hatása a város építkezésére, a városképre A 19. század végén, a 20. század elején a város addigi életének legnagyobb változásait élte meg. A sokféle okból eredeztethető és különféle következményekkeljáró változások a külsőségekben is meglátszottak. A sok évszázadot megélt, nagy hagyományú paraszti közösség az élete minden területén feladta a helyi értékrend diktálta hagyományait, szokásait, és idegen hatások befolyása alá került. Az ipar egyre nagyobb mértékben ellátta uniformizált késztermékekkel, a környék nagyobb városai addig sohasem látott mintákat kínáltak neki új épületekkel, viseletekkel, szokásokkal. Eltűntek életéből a korábban olyan fontos mintákat követő vonzó36. A Kardos szőlőben a Sipeki család, a Vén szőlőben a Farkas Szabó család kéthelyiséges kunyhója ma még látható. 110
