Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Juhász László: A településszerkezet és az építkezés változásai Mezőcsáton a honfoglalás korától a 20. század végéig
79. kép. A műemléki védettségű, helyrehozhatatlanul romos állapotú Dobozy-kastély. Érdekes lehet kitekintésként összevetni a Mezőcsáttal közel azonos adottságú, lakosságszámú, hozzá térben is közel levő Mezőkövesd ugyanezen időben épült kisnemesi lakóházait az itt épültekkel. Az ottaniak utcai homlokzata hangsúlyosabb. A nyeregtetővel fedett épületek utcai deszkaoromzatának fűrészelt díszítményei a házak legfontosabb ékességei. A díszítmények végtelen variációs megoldásai a még ma álló épületeken is jól megfigyelhetők. Az udvari boltívsoros tornác is inkább díszítmény, mint statikai célt sugalló szerkezeti elem. Az egy téglasornyira vékonyított boltívek, a karcsú oszlopok kulisszaszernek, díszítményjellegűek. A nyilvánvaló oka a nagy különbségnek a két város lakosságának akkori szellemiségében, vallásosságában lehet. (Mezőkövesd lakossága túlnyomó részben katolikus, Mezőcsáté református volt.) Biztosan sokat hatott mindkét város lakóinak esztétikai értékítéletére a temploma, amely élete minden fontos ünnepének nagy tisztelettel övezett helyszíne volt. Biztosan hatott formaalakítására is, ha tárgyakat alkotott, ha díszített, ha építkezett. Mezőkövesden a barokkos pompájú templombelső, a látványos ceremóniájú szertartás, Mezőcsáton a hűvösebb nyugalmú templombelső, a ceremóniát nélkülöző istentiszteletek. A jobbágyfelszabadítás, a kötöttségek alóli szabadulás eufóriája Mezőkövesden a külsőségekben, a mindent díszíteni akarás féktelenségében fejeződött ki. A volt jobbágyok, a nincstelenek körében inkább, de a kisnemességnél is. Mezőcsát népessége higgadtabban, józanabbul élte meg ugyanezen kort. Vallásának puritánságot, higgadt gyakorlatiasságot sugalló eszmeisége magyarázhatta visszafogottságát. A kastélyok A város legnagyobb vagyonú földbirtokosai (Színiek, Pottornyaiak] nem tekintették birtokközpontjuknak Mezőcsátot, birtoklásuk hosszú ideje alatt ezért nem építettek itt maguknak a gazdagságukat reprezentáló téglavagy kőfalú kastélyt, udvarházat. A város első, több nemzedéket kiszolgáló uradalmi kastélyépülete Orosz Mihály kastélya volt. A mai Rákóczi, Damjanich és Munkás utca közé eső birtok szélére épült a 19. század közepén. (A mai Rákóczi u. 33. sz. környékén állt az épület.) A kastélyt Gencsy alispán, Orosz Mihály apósa építtette, aki a Pottornyai család zálogbirtokosa volt. Az 1889-es településtérkép az Orosz-dombot a kastélypark központi részeként mutatja, az épület tőle délkeleti irányban állt (77. kép). U alaprajzú, földszintes, téglafalú, cseréptetős épület volt, a szobái boltozottak voltak, zsalugáteres ablakait zöldre festették. A kastélyt és a parkját téglalábazatú, téglapillérekre rögzített kovácsoltvas kerítés vette körül. Az épület két oldalszárnya a domb irányába húzódott, a főhomlokzata délkeletre nézett. A parkot három oldalról cselédházak és gazdasági épületek övezték, amelyek kiszolgálói voltak a család majorsági gazdálkodásának. Az épület főhomlokzata - a térkép szerint - kb. 28 m volt, az oldalszárnyak hossza 20 m körül volt. A kastélyba házi kápolnát is építettek, amelynek berendezése később a katolikus templomba került. 3 3 1930-ban bontották el az épületeket. (Bontási anyagából Erőss Lajos épített házat a Mikszáth utca végén. 3 4) A várostól 2 km-nyire, a Tiszakeszire vezető út mellett lévő Keselyűhalmon 1889-ben a Dobozy család épített egy nagyméretű kastélyt. A Tiszakeszi belterületén álló kastélyában lakó család ezt a külterületre emelt épületet majorsági gazdálkodásának épülettartozékaként építette meg. A keletre néző főhomlokzata közepén egy téglapillérekre állított timpanonos, felül üvegezett bejárati terasz (portikusz) állt, a homlokzat két sarkára nyolcszög alaprajzú saroktor80. kép. Márk Dezső kastélya. Az egykori tulajdonosok az épület mellé épített kriptában nyugszanak. 33.Navora Kálmán-Navoráné Sántha Matild 1931. 20. 34. Adatközlő: Erőss György, Szabadság u. 37. 107
