Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Juhász László: A településszerkezet és az építkezés változásai Mezőcsáton a honfoglalás korától a 20. század végéig

nyokat építettek. A falak téglából készültek, a tornyokat és a homlokzatok más részeit vízszintes kváderezések, vakolatdíszes ablakkeretek díszítették, a külső falakat sárgára meszelték. A belső helyiségeket gerendafödém, a kisebb helyiségeket poroszsüveg boltozat fedte, a székállásokkal szerkesztett tetőt hódfarkú cseréppel fedték. A dísztermet díszítőfestés ékesítette, a szobák parkettásak, a konyha, a kamra, a raktár padlója kőlap és terrazzo borítású volt, a szobákat cserépkályhákkal fűtötték. Az épület 590 m

2 beépített területében 21 helyiség volt. A kastély köré parkot építettek. Az épületet északi és nyugati oldalról a nagyállattartó majorgazdálkodás kiszolgáló építményei - istállók, hodályok, magtárak, cselédházak, egyéb gazdasági épületek - övezték. A kastély építészeti értékei miatt műemléki védelem alatt áll. Eredeti állapotáról nem őriz fotót a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, egykori állapotát csak szóbeli leírásokból ismerjük. Az eredeti funkcióját elveszített épület állagromlása az 1980-as évek végétől kezdődött, mára az igényesen megépített majorsági épületekkel, és díszparkkal együtt menthetetlen állapotban van (78-79. kép], A János-ér dűlőben is áll - ugyancsak romos állapotban - egy kisebb méretű földbirtokosi kastély a mellette álló majorsági épületekkel, amely állandó lakhelye volt építtetőjének, Márk Dezsőnek és feleségének. A birtok közepére épített lakóépület a főhomlokzat irányából téglapilléres kovácsoltvas kerítéssel volt kerítve. A kastély téglából épült, vakolatdíszekkel díszített, sárgára meszelt, palatetős épület volt. Az épület bejárata előtt nyitott timpanonos 81. kép. Erőss László tanyájának helyszínrajza előtér (portikusz) áll, középen konyha volt, amelyből két irányban nyíltak a szobák. Az épület körül kisebb méretű körbekerített díszpark terült el (80. kép). A kastélyok a századforduló után mintát adhattak külső megjelenítésükkel, részletképzésűkkel, berendezésükkel a polgárosodó gazdagabb családok építkezéséhez, lakásberendezéséhez. A tanyák és a szőlőskertek építkezése A külterületeken folyó építkezések közül a tanyákon és a szőlős kertekben épített épületek a gazdálkodás igényeit szolgálták, dísztelen, funkcionális építmények voltak. A város körüli tanyák száma a 19. század végén 70-80 között változott. Ezeken piacra termelő nagyállattartás folyt, ezért meghatározó építmény volt mindegyiken a nagyméretű istálló. Mindegyiken állt egy- vagy többhelyiséges cselédház, néhány - az aprójószágok számára épített - ól, juhhodály, magtár. A tanyákat sehol sem kerítették, az épületek köré mindenütt árnyat adó fákat ültettek. Paticsos falkitöltésű favázas vagy vályogfalú épületeket építettek, a sertésólakat deszkából ácsolták. Valamennyi épületet náddal, a kisebbeket esetleg sással, gyékénnyel fedték. Az épületek falait fehérre meszelték. A 19. században épített tanyák mára eltűntek, csak idős emberek emlékezetében élnek. Erőss László tanyája (81. kép) a Kis-Gólyás dűlőben állt, akácfasorral övezett bejárata a Parasztbikkre (Dollártanya) vezető dűlőútra nyílt. Az építtető gazda lakóháza a nemesi városrészben állt, 110 kh-on gazdálkodó középbirtokos volt. A tanyája nem volt kerített, akácfasor vette körül, az udvaron levő gémeskút mellett két topolyanyár állott. Az udvar nagy részén szálastakarmányt tároltak. A helyszínrajzon látható bal oldali épület a 19. század második felében, a jobb oldali később épült. A tanyát termelőszövetkezeti tulajdonba kerülése után, az 1960-as években bontották el. A régebbi épületben egy szabadkéményes, tűzpadkás konyha (1) és egy kemencével fűtött szoba (2) állt. Volt benne egy 20 nagyállatot (tehén, ló) befogadó deszkafödémes istálló (3) és egy szemes takarmány tárolására szolgáló magtár (4-). A másik épületben az előbbihez hasonlóan volt egy szobakonyhás cselédház (5, 6), a konyha itt is szabad kéményes, tűzpadkás, a szoba kemencével fűtött volt. Az épü82-83. kép. A tanyák olykor családi ünnepek helyszínei voltak 108