Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Juhász László: A településszerkezet és az építkezés változásai Mezőcsáton a honfoglalás korától a 20. század végéig

adódó szabálytalanság az utcaképekben. A nagy udvaros, levegős beépítés, az - épületek méreteiben, formai jellemzőiben, az anyaghasználatban megmutatkozó egységesség jellemezte a város utcáit (61-64. kép). A kisnemesi lakóházépítés és lakáshasználat ma is meglévő, egyik legszebb példája a Mátyás u. 37. szám alatti épület. A házat S. Nagy Tamás építtette 1883ban. A szűkebb környezetében lévő utcákban mintegy tucatnyi korabeli lakóház épült hasonló külső megjelenéssel, alaprajzi tagolással (67. kép). A ház környezetében álló gazdasági épületek jól kiszolgálták az ott lakó, 70-80 kh földtulajdonnal rendelkező család gazdálkodásának igényeit. A telken kertművelés nem folyt, a palánkkerítéssel kerített telek egész területe az állattartás igényeit szolgálta. A telekhatárok mellé akácfákat ültettek, az épületek között - az állatoknak árnyékot és táplálékot adó -eperfák álltak. A kisnemesi családok portáinak telekszerkezete a városban sokféle volt, de az épületek elhelyezésében elsőrangúak voltak a praktikus szempontok. A telkek épületállományának leghangsúlyosabb elemei a lakóház és az istálló voltak, a telkek nagy része a takarmánykazlaknak helyt adó szérűskert volt (68. kép). A Mátyás u. 37. sz. alatt álló lakóépület alaprajza és berendezése az építését követő évtizedek állapotát tükrözi. A konyha nem volt szabadkéményes, a lakóhelyiségek füstjét falikürtőkön vezették el. A tisztaszoba és a kamra hajópadlós, a tornác, a konyha és a hátsó szoba földpadlós. A kamra és a hátsó szoba deszkamennyezetes, a konyha és a tisztaszoba stukaturos mennyezetű, a tornácot téglaboltozás fedi. Az épület falait vályogból rakták, a tetőszerkezethez, a födémhez és a nyílászárókhoz szükséges faanyagot Máramarosból úsztatott fenyőfából készítették. A faanyagot a tiszakeszi fűrészmalomban vágták (69. kép). A kisnemesi lakóházépítést és lakáshasználatot jól reprezentálja a berendezésével együtt megőrzött, felújított lakóház. A tisztaszoba, a konyha, a hátsószoba berendezési tárgyaikkal, azok elhelyezésével az egykori kisnemesség lakáshasználatát tükrözik. A tisztaszoba a családi reprezentáció helyszíne volt, csak ünnepi alkalmakkor, fontos családi események (gyermekszületés, disznótorok, vallási ünnepek, temetések) alkalmával használták. A bútorai városi bútorkészítő mesterek munkái voltak, berendezésének minden darabja a használati funkción túl a vagyoni rang tükre volt egyben. A bútorok elhelyezését szokásrend diktálta. A konyhának fontos kellékei voltak a népi fazekasságunk színes, formagazdag termékei, amelyeket részben helyi fazekasok, részben a vásározások, házaló kereskedők által idejutott más vidékek fazekasai készítettek. A rakodóhelyként használt stelázsik, a rakott tűzhely és egy kisebb méretű munkaasztal székekkel voltak a konyha berendezési tárgyai. A hátsó szobában a konyhából fűtött kemence, a vele szemközti sarokban álló asztal székekkel, karospaddal, az ágy, a ruhásláda és néhány alkalmilag használt berendezési tárgy szolgálta a család napi tevékenységeit (70-76. kép). 77. kép. Az Orosz-kastély és környezete az 1889-ben készült kataszteri birtokvázlaton 78. kép. A Dobozy-kastély eredeti állapota egy 1991-ben készült műemléki felmérés szerint. 106