Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)
TÁNCZOS VILMOS: Magyar vallási néprajzi kutatások Erdélyben (Tudománytörténeti összefoglaló)
rült kislány esete alapján. 327 Egy udvarhelyszéki falu. Oroszhegy szentelményhasználatáról VASS Melánia készített szakdolgozatot. 328 GUB Jenő időjárásjóslásokat ismertető tanulmányának, 329 de KESZEG Vilmos mezőségi jóslásokról szóló könyvének 330 adatai is jól példázzák azt, hogy a hagyományos ember a természeti jelenségeket is vallásos kategóriákban ragadja meg, vagyis hogy a hagyományos világban a vallásoson kívül nem lehetséges másféle világértelmezés. ISTVÁN Anikó egyik tanulmányában 331 azt vizsgálja, hogy milyen szerepet játszik a vallásos mentalitás a székely és csángó népművészek élettörténeteiben. Vallásos felekezetek, kulturális interferenciák Erdélyről azt tartják, hogy a 16. század óta a vallási tolerancia földje. A különbözi történelmi egyházak egymás mellett élésének és együttműködésének formáit azonban csak jobbára történészek és egyháztörténészek kutatták, a néprajzi és (történeti) antropológiai forrásértelmezések és jelkenkutatások igen gyérek. SÍMÉN Domokos a székelyföldi református és unitárius történelmi együttélésről tett közzé tanulmányt, 332 DIMÉNY Attila pedig a kézdiszéki református-katolikus együttéléssel (például az endogám és exogám házasságok kérdésével) foglalkozott ugyancsak történeti perspektívában. 333 KOVÁCS Bálint az erdélyi örmény társadalom szenttiszteletének újkori rétegeit ismertette. 334 SZÉKELY László a székelyföldi református magyarok és az evangélikus szászok vallásos ünnepi szokáshagyományainak középkori katolikus survival elemeit kutatta. 335 A római katolikussá vagy görögkeletivé lett egykori székely görög katolikusok identitásának ellentmondásosságáról és történeti alakulásáról ILYES Zoltán, PUSZTAI Bertalan, OLÁH Sándor, LUKÁCS László és SIMON Zoltán tettek közzé elemzéseket, 336 és ugyanerről a témáról (a Gyimes vidékéhez tartozó Kostelek példáján) néprajzi dokumentumfilm is készült. 337 DEÁKY Zita a székely szombatosok történetére vonatkozó adatokat gyűjtött és publikált. 338 POZSONY Ferenc az erdélyi szászok jeles napi szokásairól írott könyveiben, illetve magyar népszokásokról szóló tanulmányaiban 339 sok interetnikus, mindenelőtt szász-magyar vallási kölcsönhatást is bemutatott. SZILÁGYI Levente a máramarosi Hosszúmezőn vizsgálta az etnikai és vallási identitás kapcsolatát. 340 A népi vallásosság irányító személyiségei A vallásos népélet irányító személyiségeinek, szentembereinek vizsgálata a magyar vallási néprajz népszerű tudományos témái közé tartozik, ilyen személyiségmonográfia erdélyi viszonylatban azonban alig van. Harangozó Imre tanulmánya egy oroszhegyi székely szentemberről kivételnek mondható. 341 Valamivel nagyobb néprajzi irodalma van ajósok, látnokok, vallásos próféták, gyógyítók tevékenységének. GAGYI József több írásában ismételten foglalkozott egy udvarhelyszéki látnók szentasszony, a máréfalvi Ilonka Ágnes tevékenységével és szerepével az 1949-es székelyföldi millenarisztikus mozgalomban, 342 egy másik tanulmányában pedig egy homoródalmási jósasszony tevékenységét helyezte el a székelyföldi divinációs hagyományok kontextusában. 343 SIMON Boglárka egy székelyföldvári, 344 SÁNDOR Zsófia egy homoródalmási 345 jósasszony természetfelettivel való kapcsolattartásának technikáit és helyzeteit, valamint a látnók társadalmi szerepeit elemezte. A szőkefalvi Mária-jelenéseket és az ottani szentasszony személyiségét LŐRINCZI Kinga Mária vizsgálta. 346 A transzcendens világgal való kapcsolattartás kifejezetten mágikus természetű is lehet. Ezekről a specialistákról, illetve divinációs technikáikról KESZEG Vilmos jelentetett meg tanulmányokat, majd összefoglaló igénnyel írt róluk a Jóslások a Mezőségen című könyvében. 347 A téma további kutatói KOMÁROMI Tünde 348 és CZÉGÉNYI Dóra. 349 A mágikus használatú „szentlevelek" kontextusát - főleg Gyimesben gyűjtött anyag alapján - TASNÁDY Erika vizsgálta. 350 Kisegyházak, szekták, lelkiségi mozgalmak A történelmi egyházakon belül napjainkban kialakuló lelkiségi mozgalmak, a szektásodás különbözőjelenségei, a vallásos élmény újszerűnek nevezhető megnyilvánulásai az 1989-es rendszerváltás után kerültek a figyelem középpontjába. Ezeket a modern vallásos jelenségeket főleg fiatalabb néprajzosok, antropológusok és szociológusok kutatták. A mai erdélyi újprotestáns kisegyházak vallási néprajzának alig van szakirodalma. DALLOS Csaba Kolozsvár magyar kisegyházairól közölt tanulmányt,' 51 SEBESTYÉN Emese-Enikő egy Szatmár megyei nazarénus közösségről írt szakdolgozatot, 3 ^ 2 KOVÁCS Flóra és PUSKÁS Katalin pedig egy széki adventista asszony vallásos
