Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

TÁNCZOS VILMOS: Magyar vallási néprajzi kutatások Erdélyben (Tudománytörténeti összefoglaló)

életét mutatta be.

3

" SIMON Zoltán a karácsonfalvi cigányság vallásos életét vizsgálta az adventista kisegyház térnyerésének tükrében.

354 Az erdélyi református egyház által nehezen integrált CE Szövetséggel többen foglalkoztak. KISS Dénes egyik tanulmányában

355 az ún. „ébredési mozgalom" és a református egyház viszonyát általános szociológiai nézőpontból tárgyalja. DEMETER Éva a mozgalom követőivé lett egyetemi hallgatók élettörténeteit elemzi.

356 FERENCZ Edit és SIKÓ Edit szakdolgozatai egy-egy erdélyi falu (Szentegyháza és Mezőpanit) társadalmában vizsgálják a CE-mozgalom hatásait.

357 A katolikus egyházon belüli lelkiségi mozgalmakat FÁBIÁN Gabriella (az új engesztelő mozgalom Csíkban),

358 GYÖRGY Imola (a marosvásárhelyi Mustármag közösség)

359 és PAJZOS Orsolya Éva (vallásos társulatok egy szatmárnémeti plébánián)

360 kutatták. TÓTH Szabolcs Barnabás tanulmánya

361 a két világháború közötti korszak háromszéki vallásos egyesületeit veszi számba. KINDA István és LŐRINCZI Tünde székely falvakban (Kelementelke és Nagyborosnyó, illetve Kőrispatak) végzett terepkutatásaiból arra derül fény, hogy az erdélyi református cigányok számára a Jehova Tanúi szektába való belépés adott esetben a társadalmi felemelkedés útját jelentheti, és a faluközösségbe való integrálódás kísérletének minősíthető.

362 BÉLTEKI Emőke a Hit Gyülekezetének erdélyi szervezeteiről, illetve a szatmárnémeti szervezet működéséről készített szakdolgozatot.

363