Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)
TÁNCZOS VILMOS: Magyar vallási néprajzi kutatások Erdélyben (Tudománytörténeti összefoglaló)
hangoltak, így a tavaszi ünnepkörhöz tartozó vallásos szokások területén mind tájegységi, mind műfaji vonatkozásban igen sok a fehér folt. Az erdélyi unitárius falvak tavaszi ünnepköréről MOLNÁR István összefoglaló igénnyel közölt szokásleírásokat és rítusszövegeket. 120 A marosszéki Nyárádmente, Sóvidék és a marosszéki Mezőség tavaszi ünnepi szokásairól (húsvéti határkerülés és öntözés, hesspávázás, hajnalozás, pünkösdi virágozás stb.) BARABÁS László több közleményt jelentetett meg. 121 KÜLLŐS Imola 1995-ben ugyancsak két Nyárád menti faluban (Jobbágyfalva, Rigmány) vizsgálta a húsvéti határkerülés, zöldágazás, kántálás és locsolkodás szokáskomplexumát, majd tanulmányban foglalta össze a népszokás történeti összetevőit, a szokáselemek jelentéseit, az új vagy átértelmezett elemek (például etnikus és lokális identitás kifejezése) jelentőségét. 122 Tanulmányának egyik érdekes megállapítása, hogy a húsvéti határkerülések kialakulása összefügg a misztériumjátékoknak azzal a mozzanatával, amikor nagyszombaton éjjel „Jézust keresték" a temetőben. 12 ' OLOSZ Katalin egyik ebbe a témába vágó történeti tanulmányából ugyancsak az derül ki, hogy a húsvéti határkerülést Székelyudvarhelyen a 19. század végén és a 20. század elején mint Krisztus-keresést fogták fel. 124 BÁRTH János a székelyudvarhelyi húsvéti határkerülő körmenetekről szóló, történeti adatokat felsorakoztató tanulmányában 12 ' ugyancsak arra a következtetésre jut, hogy a Székelyföldön a jézuskeresés és a határkerülés elemei keveredtek ebben a népszokásban. A BÁRTH János és BÁRTH Dániel által feltárt több dokumentum is arról tanúskodik, hogy a 18. század végén a katolikus egyház a processziókat, a búcsújárásokat általában tiltotta, és BATTHYÁNY Ignác püspök székelyföldi papokhoz intézett körlevelei csak a húsvétszombati feltámadási körmenet megtartását engedélyezték. 126 POZSONY Ferenc felső-háromszéki határjárásokról szóló tanulmánya ismerteti a rítus hagyományos és mai funkcióit, részletesen kitérve a történeti előzményekre. 127 A székelyudvarhelyi (és székelyföldi) határkerülés eredetének és történetének kérdését katolikus teológiai szempontból korábban BOLDIZSÁR Dénes 1924-ben kiadott közleménye is tárgyalta. 128 OLOSZ Katalin egyik tanulmányában a tavaszi ünnepkör marosszéki szokásaira vonatkozó 19. századi néprajzi közléseket foglalja össze és értékeli, 129 kitérve többek között JAKAB Elek 1854-ben kelt - a néprajzkutatók által sokat idézett, újabban is kiadott - a Nyárád menti szentgericei határkerülésről szóló cikkének"" ismertetésére. Az ugyancsak Nyárád menti Vadasd húsvéti határjárását 1898-ban JAKAB Ödön írta le. 131 A Székelyföld katolikus vidékein farsang végén játszott ún. „dúsgazdagolás" vagy „ördögbetlehem" játékkal újabban M1RK László és KARÁCSONY MOLNÁR Erika foglalkoztak, 132 utóbbi a Szentegyházán felújított játékról filmfelvételt is készített. A játék szövege - ami egy gyergyóalfalusi változat, vélhetően DOMOKOS Pál Péter gyűjtésében - korábban megjelent VOLLY István Népi játékok című három kötetes gyűjteményében. 133 A húsvéti ünnepkör egyéb szokásairól is készültek tanulmányok. POZSONY Ferenc a nagyhét végén történő szentsírállításró\ és a hozzá kapcsolódó szentsírőrzésről (jézusőrzés), 134 valamint egy húsvét másodnapján végzett Orbai széki esővarázsló rítusról és párhuzamairól, 135 SZILÁGYI András és LUKÁCS László a húsvéti tojásjátékokró\, ]M " DEMETER Éva a húsvéti tojásról mint ajándéktárgyról 137 és a „jézusőrzésről", 13 " SZÉKELY Ferenc a Nyárád menti Gegesen történő zöldágazásról és legényavatásról, 139 TÁNCZOS Vilmos a nagyhét csíkszentdomokosi rituális eseményeiről 140 jelentetett meg összefoglalót. BARABÁS László és MIRK László húsvéti locsolóverseket gyűjtöttek és adtak közre. 141 A tavaszi ünnepkörhöz tartozó Szent György-napi szokásokról ZSIGMOND Győző készített összefoglalót. 142 Itt említjük meg, hogy a Felcsíkon (pontosabban Csíkszentdomokoson és Csíkmadarason) élt Szent János napi ún. ,,angyalozás" szokásáról BALÁZS Lajos közölt tanulmányt. 143 Az egyházi iskolákban előadott 17-18. századi misztériumjátékoknak volt hatásuk a húsvéti, a karácsonyi és a Szent János-napi dramatikus népszokásokra is, de másfelől az is valószínű, hogy nemcsak folklorizációval, hanem bizonyos folklórelemek drámákba való bekerülésével, vagyis folklorizmusjelenségekkel is számolhatunk. Ezeknek a jelenségeknek a kutatásával a művelődéstörténészek (Kilián István, PINTÉR Márta Zsuzsanna, MEDGYESY-SCHMIKLI Norbert és mások) és a folklórkutatók (például DÖMÖTÖR Tekla, UJVÁRY Zoltán és mások) már foglalkoztak, 144 a régi forrásközlések 145 után újabb szövegközlések is történtek, de ez a munka korántsem tekinthető befejezettnek. A folklór és nem folklór történeti kölcsönhatásának további vizsgalata a jövő feladatai közé tartozik. Itt említjük meg, hogy a csíksomiyoi misztériumdrá-