Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

TÁNCZOS VILMOS: Magyar vallási néprajzi kutatások Erdélyben (Tudománytörténeti összefoglaló)

hangoltak, így a tavaszi ünnepkörhöz tartozó val­lásos szokások területén mind tájegységi, mind műfaji vonatkozásban igen sok a fehér folt. Az er­délyi unitárius falvak tavaszi ünnepköréről MOL­NÁR István összefoglaló igénnyel közölt szokás­leírásokat és rítusszövegeket. 120 A marosszéki Nyárádmente, Sóvidék és a marosszéki Mezőség tavaszi ünnepi szokásairól (húsvéti határkerülés és öntözés, hesspávázás, hajnalozás, pünkösdi vi­rágozás stb.) BARABÁS László több közleményt jelentetett meg. 121 KÜLLŐS Imola 1995-ben ugyancsak két Nyárád menti faluban (Jobbágyfal­va, Rigmány) vizsgálta a húsvéti határkerülés, zöldágazás, kántálás és locsolkodás szokáskomp­lexumát, majd tanulmányban foglalta össze a nép­szokás történeti összetevőit, a szokáselemek je­lentéseit, az új vagy átértelmezett elemek (példá­ul etnikus és lokális identitás kifejezése) jelen­tőségét. 122 Tanulmányának egyik érdekes megálla­pítása, hogy a húsvéti határkerülések kialakulása összefügg a misztériumjátékoknak azzal a mozza­natával, amikor nagyszombaton éjjel „Jézust ke­resték" a temetőben. 12 ' OLOSZ Katalin egyik eb­be a témába vágó történeti tanulmányából ugyan­csak az derül ki, hogy a húsvéti határkerülést Székelyudvarhelyen a 19. század végén és a 20. század elején mint Krisztus-keresést fogták fel. 124 BÁRTH János a székelyudvarhelyi húsvéti határ­kerülő körmenetekről szóló, történeti adatokat felsorakoztató tanulmányában 12 ' ugyancsak arra a következtetésre jut, hogy a Székelyföldön a jézus­keresés és a határkerülés elemei keveredtek ebben a népszokásban. A BÁRTH János és BÁRTH Dá­niel által feltárt több dokumentum is arról tanús­kodik, hogy a 18. század végén a katolikus egy­ház a processziókat, a búcsújárásokat általában tiltotta, és BATTHYÁNY Ignác püspök székely­földi papokhoz intézett körlevelei csak a húsvét­szombati feltámadási körmenet megtartását engedélyezték. 126 POZSONY Ferenc felső-há­romszéki határjárásokról szóló tanulmánya ismer­teti a rítus hagyományos és mai funkcióit, részle­tesen kitérve a történeti előzményekre. 127 A széke­lyudvarhelyi (és székelyföldi) határkerülés erede­tének és történetének kérdését katolikus teológiai szempontból korábban BOLDIZSÁR Dénes 1924-ben kiadott közleménye is tárgyalta. 128 OLOSZ Katalin egyik tanulmányában a tavaszi ünnepkör marosszéki szokásaira vonatkozó 19. századi néprajzi közléseket foglalja össze és értékeli, 129 kitérve többek között JAKAB Elek 1854-ben kelt - a néprajzkutatók által sokat idé­zett, újabban is kiadott - a Nyárád menti szent­gericei határkerülésről szóló cikkének"" ismerte­tésére. Az ugyancsak Nyárád menti Vadasd hús­véti határjárását 1898-ban JAKAB Ödön írta le. 131 A Székelyföld katolikus vidékein farsang vé­gén játszott ún. „dúsgazdagolás" vagy „ördög­betlehem" játékkal újabban M1RK László és KA­RÁCSONY MOLNÁR Erika foglalkoztak, 132 utóbbi a Szentegyházán felújított játékról filmfel­vételt is készített. A játék szövege - ami egy gyer­gyóalfalusi változat, vélhetően DOMOKOS Pál Péter gyűjtésében - korábban megjelent VOLLY István Népi játékok című három kötetes gyűjteményében. 133 A húsvéti ünnepkör egyéb szokásairól is ké­szültek tanulmányok. POZSONY Ferenc a nagy­hét végén történő szentsírállításró\ és a hozzá kapcsolódó szentsírőrzésről (jézusőrzés), 134 vala­mint egy húsvét másodnapján végzett Orbai szé­ki esővarázsló rítusról és párhuzamairól, 135 SZIL­ÁGYI András és LUKÁCS László a húsvéti tojásjátékokró\, ]M " DEMETER Éva a húsvéti to­jásról mint ajándéktárgyról 137 és a „jézusőrzés­ről", 13 " SZÉKELY Ferenc a Nyárád menti Gegesen történő zöldágazásról és legényavatás­ról, 139 TÁNCZOS Vilmos a nagyhét csíkszent­domokosi rituális eseményeiről 140 jelentetett meg összefoglalót. BARABÁS László és MIRK László húsvéti locsolóverseket gyűjtöttek és ad­tak közre. 141 A tavaszi ünnepkörhöz tartozó Szent György-napi szokásokról ZSIGMOND Győző készített összefoglalót. 142 Itt említjük meg, hogy a Felcsíkon (pontosabban Csíkszentdomokoson és Csíkmadarason) élt Szent János napi ún. ,,angya­lozás" szokásáról BALÁZS Lajos közölt tanul­mányt. 143 Az egyházi iskolákban előadott 17-18. száza­di misztériumjátékoknak volt hatásuk a húsvéti, a karácsonyi és a Szent János-napi dramatikus nép­szokásokra is, de másfelől az is valószínű, hogy nemcsak folklorizációval, hanem bizonyos folk­lórelemek drámákba való bekerülésével, vagyis folklorizmusjelenségekkel is számolhatunk. Ezeknek a jelenségeknek a kutatásával a művelő­déstörténészek (Kilián István, PINTÉR Márta Zsuzsanna, MEDGYESY-SCHMIKLI Norbert és mások) és a folklórkutatók (például DÖMÖ­TÖR Tekla, UJVÁRY Zoltán és mások) már foglalkoztak, 144 a régi forrásközlések 145 után újabb szövegközlések is történtek, de ez a munka ko­rántsem tekinthető befejezettnek. A folklór és nem folklór történeti kölcsönhatásának további vizsgalata a jövő feladatai közé tartozik. Itt em­lítjük meg, hogy a csíksomiyoi misztériumdrá-

Next

/
Thumbnails
Contents