Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

TÁNCZOS VILMOS: Magyar vallási néprajzi kutatások Erdélyben (Tudománytörténeti összefoglaló)

elemezte és az ún. „feleselő vers" változatait is közreadta. BOTKA József 1983-ban az Al-Duná­hoz telepített székelykevei bukovinai székelyek karácsonyi szokásait ismertette. 92 A népzenekuta­tó RAJECZKY Benjamin a székely betlehemes recitatívák stílusáról értekezett. 93 Az 1940-es években a székely betlehemes já­tékok kutatása reneszánszát élte. DOMOKOS Pál Péter és VOLLY István az udvarhelyszéki Lövéte játékát adták közre. 94 BENEDEK András - az előbb említett, VARGYAS Lajossal közösen írt bukovinai tanulmánya mellett - 1943-ban a homoródremetei betlehemes játékot is ismertette. 95 A GUNDA Béla irányítása alatt dol­gozó kolozsvári fiatal kutatók, ANTAL Árpád és FARAGÓ József, a szövegfolklorisztikai megkö­zelítésen és szokásleíráson túl a játék társadalmi hátterét is vizsgálták. 96 Az ötvenes években FÖL­DES László a Budajenőre települt gyergyóditrói székelyek betlehemes játékáról írt átfogó tanul­mányt. 97 OLOSZ Katalin idős személyek emléke­zései alapján írta le a háromszéki Felsőtorja bet­lehemes játékát, amit 1942-ben játszottak utoljá­ra a faluban. 9X BARABÁS László egyik tanulmá­nyában az eltűnt, de az 1990-es évek elején egy nagycsalád körében „újraéledt" régi sóvidéki (szovátai) betlehemes játékot és a felújítás törté­netét ismerteti, egy másik írásában pedig élmény­szerűen és szakszerű pontossággal jeleníti meg a nyárádmenti református Teremiújfaluban elhang­zott kántálás és betlehemezés körülményeit. 99 BARTIS Izabella a kézdiszentléleki betleheme­zés száz évének történetét foglalta össze. 100 WAKABAYASHI Kazuhiro japán néprajzkutató a szatmári betlehemes játékokról készített rövid összefoglalót. 101 A Szatmár vidéki bábtáncoltató betlehemesekről a két világháború között N. BARTHA Károly az Ethnograph r aban közölt két tanulmányt. 102 BARTIS Klára a gyergyószárhegyi pásztorjáték szimbolikus rétegeit elemezte. 103 LAJOS Katalin a Csíkszentmiklóson az 1990-es években felújított betlehemes játék mai társadal­mi funkcióit, a felújítás motivációit (például az elektronikus média szerepét) antropológiai látás­móddal vizsgálta. 104 A téli ünnepkör többi hagyományos népszo­kásának nincs akkora néprajzi szakirodalma, mint a betlehemes játékoknak. A Homoród menti regölésről FARAGÓ József, 105 a csíki regölés tör­téneti emlékeiről SZÖCS János, 106 a regölésnek megfeleltethető gyimesi „harsogtatás" szokásá­ról és a csíkkászoni aprószentekelésről PO­ZSONY Ferenc, 107 a szilágykrasznai karácsonyi kein tálasról MITRULY Miklós, 10 " az óévbúcsúz­tatás és újévköszöntés Nagy-Homoród menti szo­kásairól HÁLA József, 109 a Kis-Küküllő menti Szászcsáváson szokásos Szilveszternapi tüzeske­rék-eregetésről BARABÁS László" 0 közöltek ta­nulmányokat. OLOSZ Katalin unitárius iskolá­sok által a 19. század végén használt karácsonyi és húsvéti ünnepi köszöntőket, ún. „veszekedős verseket" adott közre. 1 " POZSONY Ferenc egyik tanulmányában a román kolindák és magyar ka­rácsonyi énekek motívumegyezéseiről érte­kezett. 112 BOLDIZSÁR ZEYK Imre a kalotaszegi Tordaszentlászló névnapozási szokásait (például Márton napi mulatságok, István- és János-napi köszöntések, óévbúcsúztatás stb.) írta le," 3 BA­RABÁS László pedig nyárádselyei istvánozás szokásának szövegfolklórját és a szokás rítusele­meit ismertette egy 1992-es gyűjtés alapján." 4 A Nyárád és a Kis-Küküllő alsó folyása mentén el­terjedt karácsonyi ajándékozási szokás, az ún. „aranycsitkózás" leírását ugyancsak BARABÁS László végezte el," 5 de idevágó adatokat találunk a téli néphagyományokról szóló MAKKAI­NAGY-féle gyűjteményben, valamint HOR­VÁTH István Magyarózdról szóló könyvében is. 116 Egy-egy közösség karácsonyi népszokásai­nak összefoglalását találjuk DÁNIELISZ Endre (Köröstárkány)" 7 és GÁL Inna (Gyergyóalfalu)"* közleményeiben. A Brassó környéki hétfalusi csángók körében szokásos boricatánc ma a kará­csonyi ünnepkör része, de eredetileg egész far­sang alatt táncolták. Az eredetileg termékenység­varázsló és legényavató célú tánc társadalom­néprajzi szempontú történeti vizsgálatával KÖNCZEI Csilla foglalkozott. Tavaszi ünnepkör Az 1939-ben megjelent Téli néphagyománya­ink című kötet, illetve az ezt megelőző széles kö­rű gyűjtés sikerén felbuzdulva, NAGY Ödön kezdeményezésére az 1940-es évek első felében sor került a tavaszi néphagyományok széles körű gyűjtésére is. A végül mintegy 30 református fa­luból összegyűlt tekintélyes anyagból - a nehéz történelmi helyzetben - csak az 1980-as években sikerült egy kötetet összeállítani, de a NAGY Ödön és NAGY Olga által kiadásra előkészített gyűjtemény megjelentetésére máig sem került sor. Az 1990 után eltelt másfél évtizedben ezen a területen is született néhány jelentős összefoglaló tanulmány, de ezek a kutatások nem voltak össze-

Next

/
Thumbnails
Contents