Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

MOHAY TAMÁS: Erdély, a vallási sokszínűség és a türelem földje

Statisztikai adatok alapján szerkesztett, megyei vallási-felekezeti viszonyokat bemutató szemléletes jó térképeket NAGY Balázs Székelyföld falvai a 20. század végén c. könyvének négy kötetében találunk.

43 Már ezek is fényt vethetnek belső összefüggésekre, még inkább, ha valamilyen elemzési szempont szerint rendezzük a felekezeti adatsorokat. Példa gyanánt a 20. század elején publikált születési arányszámokról szóló adatsort idézem. 4. táblázat: Élveszületések hitfelekezetek szerint Csík, Háromszék, Maros-Torda, Udvarhely és Kis-Küküllő megyében 1901-1910 között, ezer lakosra éves átlagban Össz. Ortodox Görög katolikus Római katolikus Református Evangélista Unitárius Izraelita Csík 39,1 26,8 36,5 39,8 35,9 27,8 45,1 37,3 Háromszék 34,5 40,5 35,6 35,8 31,0 39,4 30,6 35,3 Maros-Torda 36,4 34,2 38,0 35,2 37,6 26,3 37,3 34,4 Udvarhely 35,4 35,2 34,1 39,5 33,7 27,1 32,3 40,8 Kis-Küküllő 35,7 36,0 37,2 32,1 37,5 31,8 34,4 35,6 Forrás: Magyar Statisztikai Közlemények. Új sor. 7. köt. (1905): 166-171., Új sor. 22. köt. (1907): 172-181., Új sor. 32. köt. (1910): 172-181., Új sor. 50. köt. (1916): 228-233. A táblázatból érdekes, további kérdések felvetésére alkalmas jelenségek mutatkoznak. Az élveszületési arányszámok összesített megyei átlagát meghaladó számadatot mindenütt találunk, ámde minden megyében más-más felekezet mutatja a legnagyobb százalékos produktivitást: Háromszékben az ortodoxok, Udvarhely székben az izraeliták, Maros-Tordában a görög katolikusok, Kis-Küküllőben a reformátusok, Csíkban pedig (meglepő módon) éppen az unitáriusok. Ez megingatni látszik olyan sztereotípiákat, amelyek magasabb vagy alacsonyabb gyerekszámot, népszaporulatot hétköznapi tapasztalatok vagy normaként előadott narratívak alapján egy-egy felekezethez kötnek. Mivel magyarázható, hogy az ortodoxok Háromszékben a legmagasabb, Csíkban viszont a legalacsonyabb élveszületési arányszámot mutatják? Hasonló eltérést láthatunk az evangélikusok esetében Háromszék, illetve Udvarhely között. A legkisebb szóródást a görög katolikusok és az izraeliták mutatják, a legnagyobbat az evangélikusok és ortodoxok. Még ha beszámítjuk a megyénként nagyon különböző számadatokat (amelyek más-más súlyt adnak egy-egy százalékaránynak), akkor is elgondolkodtatóak ezek az adatok, és felhívják a figyelmet arra, hogy a néprajz és a statisztika, történeti demográfia alkalmasint milyen sokat mondhat egymásnak. A statisztikai jellegű megközelítések mellett épp oly fontosak és egy részletesebb áttekintésben számításba veendők azok a munkák, amelyek régiók, területek, népcsoportok vallási és felekezeti viszonyaira tekintettel (is) közölnek fejezeteket. A vallásilag leginkább homogénnek tekinthető egykori Csíkszékről, mely majavarészt Hargita megye része, SZÉKELY László posztumusz megjelent monográfiáját említem, amely a falusi áhítatfonnák alapos, részletes bemutatása.

44 Sóvidékről MADÁR Ilona írt a vallási életet bemutató könyvet, BARABÁS László pedig a népszokásokat adta közre, ami ugyancsak szoros kapcsolatba hozható a felekezeti együttélés hétköznapjaival.

45 Számos más példa említhető lenne; várat magára vagy kí-