Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)
MOHAY TAMÁS: Erdély, a vallási sokszínűség és a türelem földje
vázlatosan, főképp a különböző nemzeti-felekezeti csoportok befogadására és együttélésére vonatkozóan megtette KÓSA László. 32 A türelmi rendelet ugyanattól a II. Józseftől származik, aki korlátozta és ellehetetlenítette több hazai szerzetesrend működését. Alighanem az ő kezét sem a lelkiismereti szabadság vezette, hanem az államérdek. 1 ' A 19. század hozta meg állami szinten újabb vallások, köztük az izraelita felekezet jogi egyenjogúsítását, miközben a szekták tagjai továbbra is meg voltak fosztva a vallási türelem gyakorlásától. Új helyzetet teremtett 1920 után Erdély Romániához kerülése. Az ortodoxia ettől kezdve már nem egy az egyenlők között, hanem kiemelten támogatott, szinte áll am vallási jogállású felekezet, akkor is, amikor a második világháború után a kommunista vallás- és egyházüldözés keményen fellépett a többi egyházakkal szemben. A többi keresztény felekezeteknek válaszokat kellett találniuk erre az új helyzetre. A néprajzot itt talán elsősorban az egyházak intézményes törekvéseitől egyáltalán nem független köznapi szint érdekelheti, vagyis az a folyamat, ahogy a terjeszkedő ortodoxia -, amelynek régi reflexei között a más vallások sokszínűségének megismerése, elismerése nemigen szerepelt - közepette meg kellett találniuk új helyüket, szerepüket. Ez még a „békeévekben" sem volt könnyű (erről tanúskodnak a két világháború közötti időszak fejleményei), de a kommunista hatalomátvételt követően kiváltképpen nehézzé vált. Akkor viszont a közös üldözés hozott egymáshoz közelebb olyanokat, akik korábban egymás iránt esetleg türelmes távolságtartással viszonyultak. 34 A Duna-deltában együtt ásta a csatornát minden felekezet lelkésze, vezetője, hívője. Harmadik kérdésünk lehet, hogy az egymással türelmesen együtt élő és közben türelmesen perlekedő keresztény felekezetek számára milyen új belső szolidaritási viszonyok születtek meg és formálódtak ki a 20. században? Hogyan alakította mindez a hétköznapokat azokban a falusi és kisvárosi társadalmi közegekben, amelyek körére vonatkozóan a néprajzi ismeretek döntő többsége származik? A következőkben néhány támpontot igyekszünk keresni a helyzetkép megrajzolásához, majd kapcsolódási pontokat igyekszünk találni vallás és kultúra terén. Helyzetkép: közelítések Az Erdély egészére vonatkozó vallási sokszínűség igen jól megragadható statisztikai forrásokban és országos áttekintésekben, és az utóbbi években a helyzet még a korábbihoz képest is jelentősen javult. A dualizmus korára vonatkozóan a magyarországi népszámlálások kielégítő képet adnak a felekezeti tagoltságról. Ezekre alapozottan az Erdély történetéről szóló kézikönyvben is közölték az alábbi táblázatot Erdély felekezeti viszonyairól: 1. táblázat: Erdély lakosságának hitfelekezetek szerinti megoszlása, 1850-1910. Felekezet 1850 1850 1880 1900 1910 1850 1850 1880 1900 1910 Felekezet Szám százalék Római Kat 219530 211622 263816 331199 375325 10,6 11,37 12,7 13,3 14,0 Görög katolikus 664154 543530 575866 691896 749404 32,2 29,20 27,5 28,0 28,0 Görögkeleti 621852 600474 662936 748928 792864 30,2 32,26 31,8 30,3 29,6 Evangélikus 196356 195956 199551 222346 229028 9,5 10,53 9,6 9,0 8,6 Református 298136 252342 296395 364704 399312 14,5 13,56 14,2 14,7 14,9 Unitárius 45112 45098 55068 64494 67749 2,1 2,42 2,6 2,6 2,5 Izraelita 15606 11692 29993 53065 64074 0.8 0,63 1,4 2,1 2,4 Egyéb 893 893 432 366 611 0,04 0,05 0,2 0,0 0,0 •Első adatsor: A Partiummal együtt, második adatsor: az 1876 utáni terület (jogi népesség) Fonás: Magyar Statisztikai Évkönyv 9. k. (1902); 19. k. (1911); Magyar Statisztikai Közlemények Új Sorozaí. 5. kötet (1907); OL F.551. 35
