Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

MOHAY TAMÁS: Erdély, a vallási sokszínűség és a türelem földje

A térképes ábrázolások újabban vizuálisan is megjelenítik a Kárpát-medence keleti régiójának vallási tagoltságát. Színes térképeket közölt erről 1910-re, 199l-re és 200l-re vonatkoztatva KOCSIS Károly.'

6 Erdély területén ebből is szembetűnő a vallási homogenizálódás folyamatának előrehaladása: gyakorlatilag szinte eltűntek a szász evangélikusok tömbjei Beszterce környékén és Dél-Erdélyben, úgymond csak foltokban mutathatók ki azok a görög katolikusok, akik száz éve még jelentős területeken többségben voltak. Egyházszervezeti térképeket is használhatónak tartok akkor, amikor a tájak, táji csoportok határairól, ezek egyházi szerkezetekkel való kapcsolatáról van szó. Ilyen térképeket találhatunk például SEBŐK László szerkesztésében BARABÁS Béla áttekintésében a katolikus, református, unitárius egyházakról" és alkalmasint a világhálón is.

3

* A (csak részben) ismert vallási adatok monumentális újrarendezését végezte el VARGA E. Árpád hat kötetben megjelent statisztikai művében.

31

' Egyszemélyes vállalkozásként fogott hozzá ahhoz, hogy az 1850-es népszámlálástól kezdve egészen az 1992-es romániai népszámlálásig egybegyűjtse, megrostálja és megyei rendben közreadja az osztrák, magyar, román népszámlálások nemzetiségi, anyanyelvi és vallási adatsorait. Ez mintegy 5300 település számbavételét jelentette. Az adatsorok teljessé és összehasonlítóvá tétele érdekében persze forráskritikára és az eredeti számadatok módosítására, összevonására, gondosan mérlegelt becslésekre is szükség volt; volt olyan adatsor is (az 1869-es felekezeti), amit a nem közölt, kéziratban maradt népszámlálási anyagból publikált. Minden kötethez részletes bevezető tanulmány is kapcsolódik, ami többek között lehetővé teszi a mai román közigazgatási rendszerben csoportosított adatok öszszevetését a korabeli közigazgatási egységek szerinti eredeti közlésekkel. Az adatgyűjteményt térképmellékletek egészítik ki. A kötetekben foglalt teljes adatanyagot elérhetővé tette a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány szakmai keretei között BÁRDI Nándor vezetésével épülő adatbázis.

4

" Ez (most már évek óta) beláthatatlan lehetőségeket biztosít mindazon kutatások számára, amelyek Erdély vallási viszonyait adatszerű teljességükben is vizsgálni kívánják. A szerző a munkája során felgyűlt szakmai tapasztalatait külön tanulmánykötetben jelentette meg.

41 Erdély településeinek vallási adatai címmel, KEPECS József szerkesztésében a Központi Statisztikai Hivatal is két kötetes összeállítást adott közre 2001-ben; ez a magyarországi népszámlálások táblázataira alapozódik.

42 A felekezeti együttélés életszerűbb dimenzióját a kisebb területi egységek adják. Ezekre, az egyes régiók eltéréseire vonatkozóan néhány példára hivatkozhatom. Az egyik lehetőség a statisztikai anyag elemző feldolgozása, amiben véleményem szerint az eddigiekhez képest sokkal több néprajzilag is kiaknázható lehetőség rejlik. A kezünkben lévő adatsorokból például számolhatunk megyei idősorokat. A területi átlagok ugyan elfedik a kisebb területi egységek, falucsoportok különbségeit, mégis beszédesek lehetnek. Székelyföld két mai megyéjének adatai ezt illusztrálhatják még akkor is, ha a megyék területét mai állapotukban csak 1968, a romániai megyerendezés ideje óta lehet értelmezni (de az adatok átszámítása a korábbi adatsorokból megtörtént). Szembetűnő lehet első pillantásra is a Kovászna megyei ortodox lakosság számarányának kétszeresre növekedése, a görög katolikusok felére csökkenése (amíg legálisan működhettek, 1850 és 1930 között), a római katolikusok kismérvű növekedése és a reformátusok annál gyorsabb viszszaszorulása. Hargita megyében hasonló és eltérő folyamatoknak egyaránt tanúi lehetünk.